A magyarok jelentős része látja úgy, hogy a saját lakás a középosztálybeliség feltétele, viszont a németek és az osztrákok nagyjából fele bérelt lakásban lakik.

A magyar üzemanyag-fogyasztás több mint felét az import biztosítja, ráadásul ennek egy részéhez még csővezetékre sincs szükség, ami az esetleges orosz leválás szempontjából is érdekes adalék.

Csak Észtország és Szlovákia dolgozóira jut a hazainál is több munkaóra, a legkevesebbet pedig a franciáknak kell dolgozniuk.

Míg a 80-as évek végén a 20–29 éves korosztály töltötte a legtöbb időt gyermekével, most már a 40–49 évesek megelőzik őket.

A fizetések a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére is növekednek, amiben a demográfia mellett vélhetően az egyre hatékonyabb munkavégzés is szerepet játszik.

A csehek és a lengyelek, de még a románok sem mozognak annyira együtt a németekkel, mint mi.

A '80-as évek végén még a magyarok közel 13 százaléka olvasott, idén viszont már csak minden 35. magyar vett a kezébe könyvet rendszeresen.

Bár 2010-hez képest csökkentek, még mindig nagyok az egyenlőtlenségek. Ezt az sem kompenzálja, hogy a férfiak több fizetett munkát végeznek.

Bár most mindenki a támogatott hitelekre figyel, hosszú távon a helyi és a tágabb környék kereseti lehetőségei határozzák meg az ingatlanárak alakulását a települések többségén.