A 2010 előtti időszakban év 30-40 milliárd forintot költött az állam sportra, 2020-ban 527 milliárdot. A pénz sokkal több lett, de továbbra is rosszul osztja el a kormányzat.

Egyre kevesebb nyugdíjasra költünk egyre kevesebbet, és a nyugdíjak emelése lemarad a bérnövekedéshez képest. A szegény nyugdíjasok aránya mégis hatalmasat csökkent.

2010 óta az export volumen növekedését a magas technológiai intenzitású ipari termékek adják, csúcstechnológiai exportban nem fejlődtünk.

Nőttek ugyan a bérek itthon, de a jövedelmek növekedése sem régiós, sem európai összehasonlításban nem volt kiemelkedő.

A saját G7-es kosarunkkal 12 százalékos éves szintű átlagos élelmiszer inflációt mértünk februárban. Árstop nélkül 13,6 lenne, de ez csak pár száz forint könnyítést jelent egy nagyobb bevásárlásnál.

2012 után harmadára csökkent a nélkülözők száma, de a többi visegrádi országban még a nagy javulás ellenére is kevesebb a szegény, mint Magyarországon.

Az iskolai lemorzsolódásban is csak Románia áll rosszabbul Magyarországnál, ráadásul a korai iskolaelhagyók aránya kicsit még nőtt is a 2010-es években.

A főbb életesemények egyre későbbre tolódnak, ami általános európai tendencia, de közben egyre hosszabb ideig is dolgozunk az életünk során, ami Magyarországon különösen éles változás.

Egy köbméter gáz, amiért a magyar lakosság 66 forintot fizet az állami szolgáltatónak, a tőzsdén jelenleg több mint 800 forintba kerül.