Annyira furcsa struktúrát alakítottak ki Matolcsy bizalmi emberei a METU-nál, hogy az az Állami Számvevőszéknek is szemet szúrt

• Az MNB-alapítvány és a vagyont kezelő Optima Zrt. új vezetése igyekszik felmérni, mi mindent örökölt Matolcsy György márciusban végződő jegybankelnöksége, illetve az MNB-ügy kirobbanása után.
• Néhány hete írtuk meg, hogy az egyik legkellemetlenebb meglepetés a METU-ról derült ki: olyan jogi struktúrát alakítottak ki Matolcsy György egykori bizalmi emberei, hogy az egyetem vezetői gyakorlatilag megkerülhetetlenné váltak azután is, hogy Matolcsy márciusban távozott az MNB éléről.
• Azaz egy jogi ördöglakat miatt az alapítványi vezetés nem tudja irányítani az egyetemet, mert az összesen 1 százalékkal rendelkező négy Matolcsy-közeli magánszemély bármikor blokkolhatja a döntéseket.
• A struktúra az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) is szemet szúrt, vizsgálatot folytatnak az ügyben.

A Telex pár hete írt cikket arról, milyen megdöbbentő helyzet alakult ki az MNB-ügy egyik leágazásában: miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi vezetése, illetve az alapítvány vagyonát igazgató Optima Befektetési Zrt. igyekszik felmérni, mi mindent örökölt az alapítványi struktúrában Matolcsy György márciusban végződő jegybankelnöksége után, folyamatosan érik kellemetlen meglepetések.

A felmérést végző sokat látott pénzügyi szakemberek körében is megütközést keltett, hogy az alapítványok, miután jó drágán megvették a Budapesti Metropolitan Egyetemet, egy jogi ördöglakat miatt mégsem tudják valóban irányítani azt. A cégstruktúrában szereplő egyik tulajdonos cégnek, a Közép-Európa Alfa Holding Zrt.-nek ugyanis még Matolcsy György regnálása alatt négy magánszemély – részben Matolcsy György legközvetlenebb bizalmasai – lett a tulajdonosa 0,25-0,25 százalékos részesedéssel (a maradék 99 százalék tulajdonosa az MNB-ügyben szintén fontos szerepet játszó Közép-Európai III. Magántőkealap). Azt, hogy mennyit fizettek ezért a csomagért, nem lehet tudni, de a részesedésszerzéssel gyakorlatilag megkerülhetetlen pozícióba kerültek. A cég közgyűlése ugyanis mindeközben olyan alapszabályt fogadott el, amelyben a legtöbb döntést egyhangú támogatáshoz kötött, vagyis ezek a magánszemélyek mindent blokkolhatnak vagy megakadályozhatnak.

A METU az előző cikkünket zokon vette, egy közleményben igyekezett a részvényjuttatási folyamatot „normálisnak” minősíteni. Úgy tudjuk viszont, hogy az állam különböző bugyrai nem így értékelték. Részben ezt bizonyította, amit Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke mondott a veszprémi Közgazdász Vándorgyűlésen. Az Index tudósításában azt írta, Windisch arról beszélt, szerinte egy ilyen rendszert nem lehet egyszerűen működtetni, nemcsak az átláthatóság veszett el, hanem a vagyon feletti tényleges befolyás is. Az ÁSZ-elnök egy költői kérdést is feltett:

„Mennyit ér a 99 százalékom, ha semmiről sem tudok dönteni?”

A Telex úgy értesült, hogy bár az Állami Számvevőszék eredetileg nem a tulajdonosi struktúra miatt érezte úgy, hogy vizsgálatot kell indítania a METU-nál, a már folyamatban levő vizsgálatban fontos kérdés lett, hogy miként lehetett az állami tulajdonos irányítási jogát így leértékelni.

Mindenki felháborodott

A helyzetre rálátó forrásaink azt mesélték, a METU-t Matolcsy György jegybankelnöksége alatt igen drágán, 50 millió dollárért, akkori árfolyamon 15 milliárd forintért vette meg az alapítvány. 2022-ben meghirdették a vezető tisztségviselők számára a kedvezményes részvényesi programot. Az nem világos, hogy pontosan milyen alapon választották ki a kedvezményezetteket, de úgy tűnik, az MNB-vezetéshez kötődő emberek kaptak részvényeket. Kihagyták viszont az oktatókat, dolgozókat – ahogyan nekünk fogalmaztak forrásaink, „csak egy jól leszűkített, külön jóváhagyást igénylő eljárásban auditált személyek vásárolhattak”.

„A program nem határozta meg sem az időtartamot, sem azt, hogy milyen feltételek esetén lehet a programból részesedni. Azaz sem a jogosultak körét, sem a szerzés feltételeit nem határozták meg egyértelműen, nem lehetett tudni, hogy pontosan kik és milyen feltételek megvalósulása esetén válnak jogosulttá a részesedés megszerzésére” – mondta az egyik forrásunk.

Természetesen ezekre igyekeztünk rákérdezni a METU-nál és az Optimánál is, de érdemi választ nem kaptunk. Többek között a következő kérdéseket küldtük el a feleknek.

• Korábban mi alapján határozták meg, hogy ki válhat ilyen 0,25 százalékos tulajdonossá?
• Mi volt ezeknek a paketteknek a vételára? Esetleg ez valamilyen juttatás volt?
• Miért éppen a vásárlók beszállásakor (2024. június 25.) változott meg úgy az alapszabály, hogy lényegében valamennyi kérdés eldöntése 100 százalékos hatáskörbe került?
• Megkereste-e önöket az ÁSZ ebben az ügyben, vizsgálódik-e a tulajdonos cégnél?
• Történt-e változás az elmúlt időszakban a 0,25-0,25 százalékos tulajdonhányadok tekintetében?

Cikkünk leadásáig az Optimától egyáltalán nem kaptunk választ, maga a METU válaszolt nekünk, de a konkrét kérdéseket nem érintette, a választ szó szerint idézzük:

„Magyarország legnagyobb magánalapítású egyetemének, a Budapesti Metropolitan Egyetemnek a tulajdonosi struktúrája semmilyen formában nem befolyásolja oktatási tevékenységét. Az egyetem stabil szervezeti struktúrával, kiszámítható működéssel, biztos infrastrukturális és pénzügyi háttérrel rendelkezik, és töretlen fejlődést mutat az oktatás, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a hallgatói létszám tekintetében. Az egyetem jelenlegi tulajdonosi struktúrájának kialakítása során mindenben megfelelt a jogszabályoknak, a tulajdonosi struktúrával kapcsolatban az egyeztetések folyamatban vannak.”

A válasz utolsó mondata annyiban azért valóban informatív, hogy ezek szerint a felek dolgoznak valamiféle egyeztetésen. Egy májusi dokumentum szerint a következő négy magánszemély volt akkor 0,25-0,25 százalékos tulajdonos:

• Czene Gréta elnök-vezérigazgató;
• Cseh Katinka, a Pallas Athéné Könyvkiadó korábbi ügyvezető igazgatója;
• Bánkuty Tamás József korábbi igazgatósági tag, az MNB-ügyhöz szintén köthető kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) egyik egykori kuratóriumi tagja;
• Kucsera Tamás Gergely, a METU rektora.

Mint hallottuk, a tulajdonosok közül a két férfi kooperatívabb, a két nő elzárkózóbb. Ahogy kicsit hivatalosabban nekünk leírta egy, a tárgyalásokat ismerő forrás,

„van olyan részvényes, aki belátta a Matolcsy-éra által kialakított szabályok irracionalitását és elkezdett együttműködni egy fenntartható állapot létrehozásában.”

Azt majd az Állami Számvevőszék erről szóló jelentésének publikálása után tudhatja meg a közvélemény, hogy ebben az ügyben született-e büntetőfeljelentés, de forrásaink szerint a helyzet rendezésére tett kísérlet eredményessége ezt az eljárást is érdemben befolyásolhatja.

Forrásaink szerint viszont mindenképp kérdéseket vet fel, hogy miért éppen a magánszemély vásárlók beszállásakor (2024. június 25.) kellett úgy megváltoztatni az alapszabályt, hogy lényegében valamennyi fontos kérdés eldöntése 100 százalékos jóváhagyást igényel. Vagyis az összes érdemi közgyűlési kérdés eldöntéséhez valamennyi részvényes egyhangú szavazata szükséges, ezért a négy magánszemély együttes jóváhagyása nélkül elmozdíthatatlan a Fömötör Barna által vezetett igazgatóság. Az az igazgatóság, amelynek a hatásköre kiterjed a METU-val kapcsolatos minden lényeges döntés meghozatalára: az éves költségvetés elfogadására, a fenntartói jogok gyakorlásával összefüggő kérdésekre, a METU vezetésével megkötésre kerülő szerződések jóváhagyására, a METU tanácsadóinak a megbízására.

Bizalmi kör

Ha bárkinek kétséges lenne, hogy valójában az új MNB-vezetés vagy a régi, Matolcsy Györgyhöz köthető vezetés irányítja a METU-t, álljon itt egy összegzés a szereplőkről. Mint arról korábban beszámoltunk, Czene Gréta, a Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója, egyben Matolcsy volt kabinetvezetője még az elnök utolsó napjaiban (február 27-én) aláírta az Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítvány alapító okiratát. A Fővárosi Törvényszéken idén május 7-én bejegyezték Matolcsy György új alapítványát. Az Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítvány nyilvános iratai szerint az alapítvány kuratóriumának elnöke Matolcsy György Huba, tagjai pedig Cseh Katinka és Fömötör Barna.

Az MNB-nek, a PADME alapítványnak, az Optima vagyonkezelőnek új vezetői vannak. Ugyanakkor van egy vagyonelem, a METU, amelynek működése nem a fenntartótól és még csak nem is a végső tulajdonosoktól, hanem kizárólag a Közép-Európai Alfa Holding Zrt. igazgatóságától függ. Minden döntést ők tudnak meghozni a METU-val kapcsolatban, azaz lényegében kontroll nélkül tudnak rendelkezni a METU-val. Valójában minden fontos személyi döntés a régi vezetés, a Fömötör Barna által vezetett igazgatóság, illetve a blokkoló szavazattal rendelkező Czene Gréta és Cseh Katinka kezében maradt, így a felső szintű vezetők kinevezése, az oktatók megbízása vagy felmondása. Mondani sem kell, az alapítvány új vezetése nem a régi éra embereivel szeretne dolgozni.

Felmerül a kérdés, hogy erre a struktúrára mikortól készültek a korábbi döntéshozók. Vajon mennyiért vásárolhatta meg a 15 milliárd forintos befektetés 0,25 százalékát a 4 magánszemély? Ha egy százalék 150 millió forint volt, akkor a 0,25 százalékért mindenki leperkálta legalább a 37,5 millió forintot, vagy valaki úgy döntött, hogy ennél kedvezőbb áron juttat részesedéshez néhány kiválasztott magánszemélyt, miközben a pluszjogosítványokkal ez valójában nem is „átlagos” 0,25 százalékos pakett volt? A részvényesi struktúra sorsát természetesen a jövőben is figyelemmel kísérjük.