Hadiipari privatizáció: az állam végül kisebb portfóliót adott el a 4iG-csoportnak, mint amekkorát akart

Összeállt az a magántulajdonú hadiipari portfólió, amelynek kialakításáról sokat írt korábban a Telex. Emlékeztetőül: április végén, az N7 vezetőjének váratlan lecserélése során írtunk először arról a folyamatról, amely az állami, vagy részben állami védelmi cégek felértékeléséről és részleges kiszervezéséről szólt. Majd június elején újabb helyzetjelentést adtunk a készülő tranzakcióról, amelyben a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. lett a kiválasztott partner. Hamarosan aztán megjelentek a hivatalos tények.

Eszerint egy közös cég, az N7 Defence Zrt. 75 százalék feletti többségi tulajdonosa egy magáncég, azaz a 4iG lesz. Az államnál a működtetésben még stratégiai kisebbség sem marad: a részesedése csak 25 százalék mínusz egy részvény lesz. A kritikus infrastruktúra, azaz az ingatlanok, adott esetben a gyárak, berendezések állami tulajdonban maradnak. Úgy tűnt, hogy a holdingban egyesítik kilenc cég tevékenységét. Ugyanakkor iparági forrásokra hivatkozva többször jeleztük, hogy

bizonyos kiszemelt cégek (így a francia Airbus vagy a német Dynamics Nobel Defence) problémát látott abban, hogy a hazai joint venture-ébe, vagyis közös vállalkozásába egy olyan társaság lépjen be, mint a 4iG, amelyben egy versenytársuk, a német Rheinmetall is tulajdonos,

még ha kisebbségi is. Ezt a problémát végül úgy tűnik, hogy nem is sikerült áthidalni, mert a most bejelentett tranzakció a korábban tervezettnél kisebb lett.

Ez lett belőle

Mint a hivatalos közlemény is emlékeztet, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) és az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. (N7 Holding) 2025 júniusában nem kötelező érvényű előzetes megállapodást írt alá Magyarország első állami és magántulajdonban működő védelmi ipari holdingvállalatának megalapításáról. A mindjárt bemutatott tranzakciók vételárának nettó jelenértéke 72,1 milliárd forint, az ügyletek zárása versenyhatósági jóváhagyásoktól függ.

A júniusban megkötött előzetes megállapodás, valamint az azt követő részletes átvilágítási folyamat és a nemzetközi partnerekkel folytatott egyeztetések eredményeként az N7 Holding és a 4iG SDT végül 2025. október 6-án három adásvételi szerződés aláírását jelentette be.

• Az N7 Holding az általa alapított N7 Defence Zrt.-be apportálja négy meghatározó védelmi ipari leányvállalatban – Aeroplex Kft., Arzenál Fegyvergyár Zrt., Colt CZ Hungary Zrt. és Rheinmetall Munitions Zrt. – lévő tulajdonrészét.
• Külön tranzakció keretében pedig a VAB Kft.-re ruházza a Rheinmetall Hungary Zrt. 49 százalékos állami üzletrészét. A 4iG SDT a két holdingtársaságban 75 százalék + 1 szavazattöbbség-tulajdont szerez, a többi az államé marad, vagyis az állami N7 Holding 25 százalék mínusz 1 szavazati részesedést tart meg.
• A 4iG SDT 100 százalékos tulajdont vásárol az aknavető- és lőszergyártó Hirtenberger Kft.-ben, illetve leányvállalataiban.

Mi van a maradékkal?

Az előzetes megállapodásban szereplő további három vállalat (Airbus Helicopters Hungary Kft., a SATYPS PSP Hungary Zrt. és a Dynamics Nobel Defence Zrt.) esetében a felek nem zárják ki a jövőbeli együttműködés lehetőségét, azonban a szabályozó környezet és az üzleti feltételek miatt ezek kialakítása hosszabb előkészítést, vagy az eredeti elképzelésektől eltérő partneri struktúra kialakítását igénylik. A közlemény segítségével nézzük meg, miképpen áll fel az új portfólió:

• az Aeroplex repülőgép-javító vállalat (100 százalékos N7 Defence tulajdon lesz);
• a Kiskunfélegyházán működő, kézilőfegyver és hadiipari alkatrészek gyártásával foglalkozó Arzenál Fegyvergyár Zrt. (100 százalék N7 Defence tulajdon lesz);
• a Colt CZ Hungary Zrt.-t, amely szintén kézifegyverek, például a CZ BREN 2 gépkarabélyok gyártását végzi (a cseh Colt CZ Group 51 százalékos, illetve az N7 Defence 49 százalékos tulajdonában lesz);
• végül a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. várpalotai lőszergyárát (a német Rheinmetall 51 százalékos és az N7 Defence 49 százalékos tulajdonában lesz).

Az N7 Defence-be kerülő portfólióvállalatok kritikus infrastruktúrája (ingatlanok, gyárak, üzemek) közvetlen állami tulajdonban marad, amelyek használatáért a társaságok bérleti díjat fizetnek.

Közvetlen 4iG-tulajdon

Az N7 Defence ügylettel párhuzamosan az aknavető- és lőszergyártással foglalkozó Hirtenberger Defence Systems Védelmi Ipari Kft.-t és leányvállalatait a 4iG SDT külön ügyletben vásárolja meg az N7 Holdingtól. A szerződés értelmében az adásvétel a társaságok 100 százalékos üzletrészére vonatkozik. A cég termékpalettája a 60, 81 és 120 mm-es aknavetők, lőszerek, valamint digitális tűzvezető és célzó rendszerek teljes körét lefedi.

Az N7 Holding és a 4iG SDT Zrt. emellett külön adásvételi megállapodást kötöttek a Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek fejlesztését és gyártását végző Rheinmetall Hungary Zrt. 49 százalékos állami tulajdonrészének részbeni adásvételéről. Ennek keretében az N7 Holding – hasonlóan az N7 Defence tranzakcióhoz – a VAB Kft.-be apportálja tulajdonrészét, majd a 4iG SDT 75 százalék + 1 szavazati többség megvásárlásával közvetett módon kisebbségi tulajdonosa lesz a Rheinmetall Hungary Zrt.-nek.

Az ügylet során a gyárépület a magyar állam, míg a gyártóeszközök a Rheinmetall tulajdonában maradnak, melyek használatáért a társaság bérleti díjat fizet.

A most bejelentett adásvételi megállapodások, valamint a folyamatban lévő Rába-akvizíció együttesen adják tehát a tőzsdén jegyzett 4iG-csoport űripar és a védelmi ipar területét.

Vitatott megítélés

Az egész tranzakció körül nagyon sok kérdés vethető fel. Milyen jogalapon lehetett egyetlen partnerrel tárgyalni egy ilyen jelentős privatizációs lépés során? Mennyire vették figyelembe az árazásnál azt, hogy az orosz–ukrán háború, az európai hadiipar felfutása, illetve a NATO által szorgalmazott magasabb GDP-arányos védelmi kiadások menet közben emelhették meg a működő védelmi cégek értékét? De önmagában is kérdés, hogy abban a hazai vállalatfelvásárlási közegben, ahol egy tejipari cég nem kerülhetett görög tulajdonba, hogyan kerülhet a hazai állami védelmi ipar magántulajdonba, áttételesen és részlegesen német magántulajdonba?

Különleges koncepciónak tűnt az is, hogy az állam bizonyos érdekeltségekben pont akkora részt tart meg (25 százalék mínusz egy szavazat), amely a maximális olyan részesedés, amellyel még a stratégiai döntésekbe sem lehet beleszólni.

A tranzakció hívei mindenesetre azzal érveltek, hogy a konstrukció a nemzetközi piacokon is jól ismert forma. A magánpiaci szakmai befektető erőforrásai jobban segíthetik azt a célt, hogy a magyar hadiipar a hazai hadsereg ellátásán túl az exportpiacokon is sikeres legyen.

Az ár megítélését majd érdemes jobban megalapozni, mindenesetre előzetesen az érintett vállalatok összesített értékét az N7 Holding által bevont nemzetközi tanácsadó 74,5–82,8 milliárd forintra taksálta, vagyis a kisebb ügylet miatt ehhez képest a 72,1 milliárd forint feletti ügyletérték relatíve magas, de hangsúlyozzuk, ez csak egyetlen viszonyítás.