Az MNB több feljelentést is tett a székházfelújítással kapcsolatban hűtlen és hanyag kezelés, hivatali visszaélés és csalás gyanújával. Varga Mihály a parlamentben hétfőn arról beszélt, hogy a hivatali visszaélés érintettje az ingatlanok kezeléséért felelős kft. Az MNB belső jelentései alapján is arra lehet következtetni, hogy a Somlai Bálint cégénél landoló, végül másfélszeres áron elvégzett székházfelújítási projekt miatt az MNB ingatlanos cégét tartják felelősnek.
A múlt héten új szintre jutott az MNB-ügy a jegybank ugyanis feljelentést tett az egyik olyan sztoriban, ami a botrányt kirobbantó ÁSZ-jelentések egyikében is fontos helyet kapott: az MNB Szabadság téri székházának felújítása miatt.
Október közepén több fontos hír is érkezett az MNB székházfelújításával kapcsolatban. Mint azt szerdán, a feljelentés előtt egy nappal megírtuk, az MNB lehívta a Szabadság téri székházának a felújítását végző fővállalkozó, a Raw Development Kft. bankgaranciáját.
A jegybank közlése szerint azért kellett lehívnia a sok milliárd forintos bankgaranciát, mert a munkát közel 55 milliárd forintért elvállaló, majd végül 81 milliárd forintért befejező Raw Development határidőre nem végezte el azokat a garanciális javítási munkákat az épületen, amire még szükség lett volna. A Raw Development neve az MNB-ügyben nagyon sokszor felbukkant, egyrészt azért, mert ez az amúgy korábban nem túl nagy építőipari múlttal rendelkező vállalat kaphatott számos kivitelezői megbízást a Magyar Nemzeti Banktól és annak alapítványától, másrészt mivel a cég tulajdonosa Somlai Bálint, Matolcsy György volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak jó barátja és közeli üzlettársa.
Kivel/mivel volt gond?
Az MNB a múlt heti feljelentést ismeretlen tettes ellen tette, de Varga Mihály azért annyit elárult hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságában Tordai Bence képviselő kérdésére, hogy a hivatali visszaélés érintettje az ingatlanok kezeléséért felelős kft. Igaz, ahogy arra Tordai Bence független országgyűlési képviselő később a Facebook-oldalán felhívta a figyelmet, hivatali visszaélést csak hivatalos személy tud elkövetni, az MNB ingatlanos cégének vezetője pedig nem számít annak. Tordai szerint tehát Varga „vagy nagyon tudatlan, vagy tudatosan hazudott a gazdasági bizottságnak”. Mint Ligeti Miklós, a Transparency International jogi szakértője a Telexnek elmagyarázta, az MNB esetén csak az MNB hivatalnoka számít hivatalos személynek, a jegybank egyik cégének vezetője nem, legfeljebb akkor, ha más, hivatalnoki posztot is betölt a jegybankban.
Hogy melyek azok a posztok, ahol meghozták a döntéseket arról, hogy Matolcsy Ádám barátjának a cégére bízzák a székház felújítását is, azt az MNB felügyelőbizottságának dorgáló hangvételű nyári jelentéséből és szervezeti ábráiból is vissza lehet követni.
A Szabadság téri székház felújításával persze nemcsak az volt a gond, hogy a Raw Development nem végzett el bizonyos garanciális munkákat. A probléma ott kezdődik, hogy miért pont Somlai cége nyerte el a megbízást, és ott folytatódik, hogy a munkát végül másfélszer olyan drágán végezték el, mint amennyiért elvállalták. Az Állami Számvevőszék után az MNB saját felügyelőbizottsága is jelentést adott ki a jegybank gazdálkodásáról, ebben a székházfelújítással is foglalkoztak. Az MNB közleménye szerint részben a „felügyelőbizottságának felkérése alapján készített szakértői jelentés” megállapításai alapján tettek a héten feljelentést hűtlen- és hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanújával.
Érdemes tehát megnézni, hogy a felügyelőbizottság (továbbiakban fb) milyen problémákat azonosított a felújításnál a nyáron megjelent jelentésében, és kiket tartott ezért felelősnek.
Az fb jelentésében azt írja, hogy a székházfelújítás elemzésénél kifejezetten a beszerzésre fókuszált, ezen belül is elsősorban a nyertes ajánlattevő műszaki, gazdasági és pénzügyi megfelelőségét értékelte. Ebben a folyamatban az MNB részéről két szereplőt azonosítanak, akiknek köze volt a felújítással kapcsolatos döntésekhez.
Az egyik az MNB-Ingatlan Kft., ami, ahogy a neve is utal rá, az MNB ingatlanjait kezelő cége. Ez az a cég, amely Varga Mihály szerint is érintett a hivatali visszaélésben.
A jelentés szerint a székházfelújítást végző generáltervező- és kivitelező kiválasztását „majdnem teljességében” az MNB-Ingatlan Kft. végezte, hogy finoman fogalmazzunk, nem jól. Idézzünk a jelentésből: „Az MNB-Ingatlan Kft. által lefolytatott kiválasztási folyamat az elégtelen dokumentáció miatt értékelhetetlen. A józan ész alapján azonban megállapítható, hogy a pályáztatás nem felelt meg az elvárható gondosságnak a Raw Development Kft. és a T-Trans meghívása és a Raw Kft. kiválasztása miatt.”
Ugyanebben a bekezdésben az fb azt írja: „A közpénzből származó vagyonra vonatkozóan elvárás az áttekinthető, hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás, mely itt csorbát szenvedett.” A jelentésben az is szerepel, hogy 2020-ban „legalább 14 másik olyan vállalkozás volt Magyarországon, amely számos vagy minden elemzett szempont szerint alkalmasabb lett volna a fővállalkozási feladatok ellátására”, sőt, mivel „a nyertes cég műemléki védettség alatt álló ingatlanokhoz kapcsolódó referenciája nem elfogadható”, Somlai Bálint cégét valójában ki kellett volna zárni a projektből.
A felügyelőbizottság megjegyzi, hogy az egész vizsgálat komoly nehézségekbe ütközött, mert hiányos volt az MNB-Ingatlan Kft. „belső szabályozásának alapvető dokumentuma” a Gazdálkodási Kézikönyv. A cég ügyvezetőjének magyarázatát, hogy miért hiányoznak fontos dokumentációk, az fb nem találta megfelelőnek.
Ez a bizonyos ügyvezető a kérdéses időszakban Bozó Péter Pál volt, aki 2020 januárjától idén márciusig vezette a céget, amikor is az MNB új vezetése leváltotta a posztjáról, bár Linkedin-profilja szerint azóta is tanácsadói minőségben dolgozik az MNB-nél.
Bozó az MNB-Ingatlan előtt az MNB-alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt.-nél dolgozott 2019-től, ahová az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank ingatlanfejlesztő cégétől érkezett. Bozó Péter Pált telefonon kerestük, hogy megkérdezzük, az MNB Ingatlan Kft. vezetőjeként ő hozott-e döntést a Raw Development kiválasztásával kapcsolatban, és hogy mit gondol arról, hogy Varga Mihály szerint a kérdéses időszakban általa vezetett cég volt érintett hivatali visszaélésben a székházügy kapcsán. Bozó azt mondta, nem kíván nyilatkozni a kérdésben és nem járul hozzá semmilyen megjelenéshez.
A jelentés megjegyzi, hogy „az MNB vezetése nem a belső dokumentumaiban rögzítetteknek és a hivatkozott jogszabályok szellemének megfelelően járt el, amikor a döntési hatáskörök nagy részét átengedte leányvállalatának”, mert többek között így a projekt nem volt eléggé átlátható, nem lehetett kontroll alatt tartani a költségeket, továbbá az MNB vezetése
„súlyos és indokolatlan kockázatot vállalt a beruházás fővállalkozójával való szerződéskötéssel és annak alvállalkozóival kapcsolatban”.
A Telex által megkeresett jogászok szerint leginkább a székházfelújítás kivitelezőjét kiválasztó cég, vagyis az MNB-Ingatlan Kft. és annak vezetője lehetett döntési pozícióban a székházfelújításnál – hacsak nem igazolják majd, hogy ebben a kérdésben valamiért nem a cég vezetője hozott döntést, hanem delegálta azt valaki másnak. Kérdeztük az MNB-t, hogy konkrétan kivel szemben tették a feljelentést, de eddig nem kaptunk választ. Az mindenesetre érdekes körülmény, hogy Varga Mihály hétfői parlamenti meghallgatásán azt mondta, az ingatlanos céget érinti a hivatali visszaélés miatt tett feljelentés, miközben a Btk. szerint ez nem lehetséges.
Az MNB felügyelőbizottságának nemcsak az MNB-Ingatlan Kft. döntéseivel voltak problémái, hanem egy másik jegybanki szervezet, a Központi beszerzési és üzemeltetési igazgatóság döntéseivel is. Ez az igazgatóság intézte a felújítással kapcsolatos előkészítő feladatokat, például rendelt meg 2019-ben egy szakértői tanulmányt arról, mennyibe kerülhet a megfelelő rekonstrukció. A szakértői anyag akkor nettó 41 milliárd forintban, áfával és tartalékokkal együtt legfeljebb bruttó 55 milliárdban állapította meg a szükséges beruházásokat.
A Raw Development viszont 2020 októberében nettó 54 498 356 000 forintos ajánlattal szerződhetett a megbízásra, több mint 13 milliárd forinttal drágábban, mint amit a szakértő becsült, ami az fb megfogalmazása szerint „egyszerűen megdöbbentő”. „Különösen kirívó, hogy a drágulás ténye, indoka, magyarázata soha nem merült fel egyetlen ezt követő igazgatósági előterjesztésben vagy háttéranyagban” – olvasható a jelentésben.
A központi beszerzési és üzemeltetési igazgatóságot már hiába kerestük az MNB szervezeti ábráján, az ugyanis a Varga Mihály jegybankelnök által kezdeményezett átszervezés során megszűnt, illetve más igazgatóságokkal összeolvadt. Amíg viszont létezett, addig a Főigazgatóság nevű egység alá tartozott, sőt, a jegybank SZMSZ-e „a főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek” közé sorolja. Ma már a Főigazgatóság sem létezik, most Operatív Igazgatóság néven találni a szervezeti ábrában.
A Főigazgatóságot Fömötör Barna irányította, aki MNB-s forrásaink szerint Matolcsy György lojális emberének számított az MNB-ben. Fömötör az MNB-Ingatlan Kft. felügyelőbizottságban is tag volt 2024-ig. Hogy a Központi beszerzési és üzemeltetési igazgatóságot ki vezette akkoriban, amikor az fb által számon kért döntések születtek, sajnos hiába kérdeztük az MNB-től, nem kaptunk rá választ. Fömötör Barna jelenleg a Közép-Európa Alfa Holding Zrt. igazgatósági tagja – ez a cég szintén az MNB-hez köthető, Matolcsyék távozása után nehezen irányíthatóvá vált Budapesti Metropolitan Egyetem egyik legnagyobb tulajdonosa. Fömötört is kerestük az ügyben, ha érdemben reagál, hírt adunk róla.
Nem olyan bátor feljelentés?
Hogy pontosan miről szól a feljelentés, azt egyelőre nem tudjuk. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője szerint arról is lehet szó, hogy a feljelentő szerint megtévesztő, hogy ez a munka ért-e annyit, amennyit a Raw Development elkért érte, vagyis túlárazott volt a szerződés, vagy a feljelentő ott vélhet csalást, hogy rossz minőségben végezte el a feladatot a kivitelező.
Az ÁSZ mindenképpen túlárazást sejtett a székházprojekt mögött. A szervezet sokat idézett jelentése megjegyzi, hogy a székház felújításának „bruttó átlagára a kezdeti 2,7 millió forint/négyzetméterről a 2023. évre 4 millió forint/négyzetméterre emelkedett, míg a nagyjából ugyanekkor felújított pénzügyminisztériumi épület hasonló rekonstrukciója csak 1,5 millió forint/négyzetméterről 1,7 millió forint/négyzetmétere emelkedett szintén a 2023. évre vonatkozóan”. Somlai Bálint korábban kikérte magának, hogy túlárazásról lenne szó, a Telexnek azt mondta, az ÁSZ jelentése a „téves” és „szakmaiatlan” következtetésekkel van tele.
Ligeti Miklós szerint nem biztos, hogy jó jogi eljárást választott az MNB: ha olyan eltökéltek, mint mutatják, polgári perben is támadhatták volna a feltűnően értékaránytalan szerződést vagy a rossz teljesítést. Ez az a ritka helyzet, ahol polgári peres eljárásban erősebben lehet érvényesíteni a sértett jogait.
Maga a feljelentés Ligeti szerint nem elég bátor eszköz.
A feljelentés nem kerül sokba, egy ügyvéd pár millió forintért pillanatok alatt összeállít egy feljelentést, onnantól csak a rendőrségnek van dolga. Egy polgári peres eljárásban viszont az MNB-nek kellene bizonyítania, hogy őt kárt érte.
Jelen helyzetben a jegybank csak annyit állít, hogy úgy látja, nagyobb az esélye annak, hogy volt bűncselekmény, mint annak, hogy nem volt. A TI jogi vezetője szerint hasonló büntető feljelentést akkor szoktak indítani, ha a feljelentő maga nem tudja jól bizonyítani a hűtlen kezelést, csalást, lopást, egyéb bűncselekményt.
Ha a rendőrség megállapítja a bűnösséget, az majd segíti a polgári bíróság döntését a kártérítésben, ahhoz viszont, hogy az MNB kártérítést kaphasson, a büntetőügy után külön polgári pert is kell indítani. Ligeti Miklós mindenesetre úgy látja, nem lesz könnyű az MNB-nek visszaszerezni a pénzét. Az ilyen ügyekben a bizonyítás nagyon nehéz, nem biztos ugyanis, hogy a rendőrségnek van ahhoz szakértelme, hogy egy építőipari munkában meg tudja ítélni, mi mennyire funkcionális, esztétikus, jó minőségű, mi lehet csalás vagy hanyag kezelés eredménye.
És mi a helyzet a potenciálisan túlárazott megbízás kivitelezőjével? Somlai Bálintot, a felújítást fővállalkozóként végző Raw Development tulajdonosát a hűtlen kezeléssel kapcsolatos feljelentés biztos nem érinti (hiszen nem ő volt döntési pozícióban megrendelői oldalon), de ettől még nem lehet nyugodt: az MNB-ügyben zajló nyomozásról ugyan a rendőrség részleteket nem árul el (a legutóbbi információ szerint már zajlanak a tanúkihallgatások), a Telex korábban megtudta, hogy Somlainak egy ponton zárolták a számláját.
Cikkünket frissítettük azzal, hogy a hivatali visszaélés miatti feljelentés csak MNB-n belüli pozíciót betöltő személyt érinthet a hatályos Btk. szerint.
