Kezdődő turistacsapda-hangulat nyugati árakon – miért bénázik ennyit Budapest a történelmi fürdőivel?

Nemcsak a fürdőzőknek, de a Fővárosi Önkormányzatnak is nagy veszteség a Szent Gellért fürdő ideiglenes bezárása: a Gellért 2024-ben 420 ezer fürdőzőt és 4,1 milliárd forintos bevételt hozott a fürdők üzemeltetéséért felelős fővárosi cégnek, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.-nek.

Az idei őszi szezonban feltűnően sok szó esik a budapesti fürdőkről, nem túl pozitív kontextusban: kezdődött azzal, hogy a Gellért fürdő 2025-re annyira rossz állapotba került, hogy szeptember végén felújítás miatt bezárt, a következő három évben biztosan nem fogad látogatókat. A fürdőzni vágyókat azóta elsősorban az eddig sem a kihaltságukról ismert két történelmi fürdőbe, a közeli Rudasba és a Széchenyibe irányítja a BGYH. Az előző évek vendégforgalma alapján éves szinten akár több mint négyszázezer látogatót engedhetnek rá a két másik fürdőre a következő években, mindezt úgy, hogy eközben a szintén frekventált helyen álló Rác és a Király hosszú évek óta zárva tart.

A tumultus elkerülése érdekében a BGYH módosította a Rudas nyitvatartását és rövidítették a nem koedukált időszakokat a törökfürdőben. A változás ellen viszont sokan, leginkább a női fürdőzők tiltakoztak, akiknek így csak heti fél napjuk maradt volna a szeparált fürdőzésre a korábbi egy nap helyett. Az ügy egészen a Fővárosi Közgyűlés közlekedési és városfejlesztési bizottságáig jutott, amely október közepén elfogadta azt a javaslatot, hogy a férfiak és a nők a Rudasban legalább heti három munkanapon napközben és délután is tudjanak szeparáltan törökfürdőzni. Ez még csak bizottsági szint, a javaslat a közgyűlésen egyelőre nem ment át.

Itt tart október végén a fürdők körüli káosz, amiben elsőre úgy tűnhet, sem a Ráccal, sem a Királlyal nem számoltak, pedig kétségtelenül tehermentesíthetnék a másik két fürdőt. Milyen döntések vezettek oda, hogy a főváros kevés nyereséges cége közül az egyik látszólag teljesen rossz időzítéssel három évre bezárni kényszerült a második legnépszerűbb intézményét úgy, hogy az onnan kiszorult több százezer látogató a másik kettő slágerfürdő renoméját veszélyeztetheti azzal, ha a tömeg miatt élvezhetetlenné válik a fürdőzés? Miért áll eközben továbbra is üresen a két, szebb napokat is látott történelmi fürdő?

Utánajárásunk alapján a fővárosnak meg van kötve a keze, hiszen a BGYH-tól érkező összegeket a város működtetésére fordítják, így amíg nem rendeződik Budapest pénzügyi helyzete, korlátozott mozgásterük van a fürdők menedzselésében még úgy is, hogy azok karbantartása megtérülő beruházás. A hitel maradt az egyetlen opció – ez hétfőn téma is volt a főváros Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságában –, de a hitelfelvétel sorsa jelenleg bizonytalan, minden további nélkül megvétózhatja a kormány. Mindeközben a főváros lassan, de biztosan a csőd felé halad, a kormány pedig nem hajlandó tárgyalni.

Miért zárt be a Gellért?

A Gellért fürdő várhatóan három évig zárva tart, de az újranyitás akár tovább is csúszhat, mivel a felújításhoz szükséges pénz egyelőre nincs a fővárosnál. Vitézy Dávid, a klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság elnöke szerint a legégetőbb kérdés a fürdő körül így az: mi a garancia arra, hogy nem jut a Gellért a sok éve zárva tartó Rác és Király fürdő sorsára. A felvetés releváns, hiszen az intézmény úgy zárt be, hogy egyelőre csak a kivitelezési tervek elkészítését hagyta jóvá tavasszal a közgyűlés, jelenleg előkészítő munkálatok folynak, a felújítás érdemi része pedig várhatóan csak 2026 második felében kezdődhet el, hiszen a forrás jelenleg nincs meg rá.

Ezen a ponton garancia látszólag tényleg nincs. A BGYH álláspontja szerint a bezárással nem lehetett tovább várni, mivel a legutóbb az 1970-es években felújított fürdő állapota rohamosan romlott és mostanra épületstatikai problémák is felmerültek. A BGYH közleménye szerint a termálvíz, a gőz, a medencék és a terek tisztításához használt különböző vegyszerek erős terhelést jelentenek az épületre és felgyorsították az állagromlást, emiatt teljesen leromlott a fürdő alapinfrastruktúrája. A fürdő mostani bezáráshoz hozzájárult a Tiborcz István érdekeltségébe került Gellért Hotel felújítása is, mivel a „felújítással járó zaj, por nehézséget is jelent a fürdő napi működésében, a vendégek megfelelő kiszolgálásában”.

A Gellért felújítása országos szinten az egyik legnagyobb fürdőfejlesztés lesz, a beruházási összeg előreláthatóan 20 milliárd forint lehet. Ebből egyrészt rendbe rakják az épületet, másrészt új wellness-szolgáltatásokat is beépítenek.

A legnagyobb probléma a felújítással viszont az, hogy sem a BGYH-nak, sem a fővárosnak nincs rá kerete.

A Gellért húszmilliárdos hitele a Rác fürdő felújításához szükséges hitellel együtt a Fővárosi Közgyűlés októberi ülésén kerülhet majd napirendre, de ahhoz nemcsak a közgyűlés, hanem a kormány beleegyezésére is szükség lesz, mivel az önkormányzatok nem adósodhatnak el kormányzati jóváhagyás nélkül. A kormány viszont korábban többször is keresztbe tett a fővárosi hitelfelvételi próbálkozásoknak, a budapesti túlélőcsomag részeként bemutatott 16 milliárdos fejlesztési hitelt sem hagyta jóvá.

Ha jó üzlet, miért nem finanszírozza felújítást a BGYH?

A 12 budapesti fürdő üzemeltetéséért a BGYH felel, amely a Budapesti Közművek Nonprofit (BKM) Zrt. mellett a fővárosi cégportfólió kevés nyereségesen működő vállalata közé tartozik. A nagy különbség a kettő között az, hogy még BKM nonprofit, a BGYH nem, de az utóbbi is önkormányzati tulajdonban van, így a nyeresége a fővároshoz kerül. Az utóbbi hat évben – 2020 és 2021 kivételével – minden évben többmilliárdos profittal zárt a BGYH, ennek nagy részét osztalékként a fővárosnak fizette ki, de 2024-ben még így is 31,7 milliárd forintos saját tőkéje volt a hatmilliárd forintra rúgó kötelezettségek mellett.

A jegyárak nem a helyiek pénztárcájára lettek szabva, a Széchenyibe 12 500 forintért, a Rudasba pedig 11 ezer forintért lehet hétköznap bemenni. A helyieknek szóló, évente egyszeri 5 ezer forintért kiváltható Zsigmondy kártyával 50 százalékos kedvezménnyel lehet belépni a két történelmi fürdőbe, amiket többségében még így is a külföldi turisták látogatnak.

A tavalyi 26,3 milliárdos bevétel 75 százalékát a három nagy fürdő adta: a Széchenyi 13,1, a Gellért 4,1 a Rudas 2,3 milliárd forint bevételt termelt, adózás után ebből 6,23 milliárd forint nyereséghez jutott a BGYH. Hogy pontosan mekkora osztalék került ebből az összegből a fővároshoz, az a cég 2024-es üzleti beszámolójából nem derül ki, de a nagyságrendek jól érzékelhetők a korábbi évek kifizetései alapján: a 2023-as 5,36 milliárdos profit után 5,3 milliárdot fizetett ki a fővárosnak, 2022-ben a 2,4 milliárd forintos adózott eredményét meghaladó összeg, 3,6 milliárd került a BGYH-tól a fővárosi költségvetésbe. Ezzel az a helyzet állt elő, hogy

a BGYH-tól elvontak minden egyéb, fejlesztésre fordítható forrást, és csak annyi maradt a cégnél, ami a mindennapi működéséhez szükséges.

Hiába áll tehát pénzügyileg jól a cég, a Gellért és a Rác felújítását így már nem tudná kigazdálkodni. A Fővárosi Önkormányzat főigazgatója, Kiss Ambrus szerint noha logikus lenne az az elgondolás, hogy a cégnél meghagyják a nyereséget, hogy abból fejleszthessen, azáltal pedig több bevételt termelhessen a jövőben, a gyakorlatban ez nem működik.

„Mivel forráshiányos az önkormányzat, arról kell döntenünk, hogy melyik ujjunkba harapunk, a jövőt éljük fel vagy a jelent semmisítjük meg” – mondta a főigazgató a Telexnek. A BGYH-tól kapott osztalék bekerül a központi költségvetés bevételi oldalára és működési költségekre fordítja a főváros, így a Gellért kiesésével várhatóan az osztalék mennyisége is csökkenni fog. A Gellért bezárása miatt úgy számolnak, hogy a következő években valóban kevesebb osztalékot fognak tudni kivenni, de jelenleg ez tűnt az egyetlen működőképes konstrukciónak.

Miért nem nyitják ki az üresen álló fürdőket?

A Gellértből kiszorult fürdőzők értelemszerűen a legközelebb található Rudast vehetik majd célba, de a Széchenyi és a Lukács fürdő is felszívhat majd valamennyit a látogatók közül. Eközben a legszomorúbb sors a Rácnak és a Királynak jutott, és bár az előbbi felújítása és újranyitása már napirenden van, a Király esetében semmi ilyesmiről nincs szó.

Ahhoz, hogy megértsük, miért nem lehet a papíron egyszer már felújított Rácot ma sem használni, érdemes felidézni a szebb napokat látott fürdő történetét, aminek a kálváriája megközelítőleg 30 évre nyúlik vissza.

Az épület felújítása már a kilencvenes években is többször szóba került, de hivatalosan 2002-ben döntöttek a rekonstrukciójáról. Ekkorra már használhatatlan állapotban volt az épület, így bezárták, de csak 2007-ben kezdtek hozzá a tényleges munkához. A fürdő és a hozzáépített 72 szobás szálloda 2010 novemberére készült el, a teljes felújítás a Hvg.hu szerint körülbelül tízmilliárd forintba került. A fürdő viszont azóta sem nyitott ki, tizenöt éve üresen áll. Ennek több oka van:

• A kétezres években zajló felújításakor a főváros magántőke bevonásával végezte a beruházást, a magánbefektető pedig azt kérte, hogy felhúzhasson egy szállodarészt a fürdő mellé.
• A BGYH és a befektető közös cége, a Rác Nosztalgia Kft. a Magyar Fejlesztési Banktól kapott hitelt a projektre. Ez később komoly jogi huzavonához vezetett a felek között.
• 2009-ben a fővárosi Fidesz-frakció azzal vádolta az akkori városvezetést, hogy előnytelen szerződést kötöttek a Rác ügyében, elszálltak a költségek, emiatt hűtlen kezelés miatt feljelentést tettek. A nyomozás azóta lezárult, de nem lett érdemi megállapítása.
• A fürdő és a hotel nem nyílt meg, a főváros beperelte a magánbefektetőt.
• Ezután egy csődeljárás következett és végül elárverezték az ingatlanegyüttest, amit 2021 májusában vásárolt meg a BGYH 5,1 milliárd forintért.
• Később a főváros el akarta adni a hotelt 4 milliárd forintért, ennek az árából nyitották volna újra a fürdőt, de nem akadt rá vevő.
• Végül a fürdő felújítására kiírtak egy meghívásos közbeszerzési eljárást, de az is eredménytelenül zárult.

A Rác eközben folyamatosan viszi a pénzt, 2023-ban 135,5 milliót, 2024-ben 19,5 millió forintot költött a BGYH a fürdő felújításához kapcsolódó tervezésre, de konkrétumok még mindig nincsenek. A BGYH kérdésünkre azt válaszolta, a Rác fürdő esetében is hitelfelvételhez folyamodnak, a hotel hasznosítását pedig már megpályáztatták, felújításának megtervezését és felmerülő költségeit a 2026-os üzleti tervükben fogják közzétenni.

A tragikus hős: a Király fürdő

A második kerületben található Király hasonló jogi csatározások áldozata lett, sorsa viszont még ennél is tragikusabb: a 2020. március közepén bezárt fürdőnél szintén régóta esedékes lett volna a rekonstrukció, 2019-ben el is készültek az engedélyeztetési tervek, de a koronavírus-járvány okozta bevételkiesés miatt nem jutott forrás a felújításra.

A felújítás teljes költségét a pandémia előtt 3,5 milliárd forintra becsülték, de a tervek eközben elavultak, a költségek pedig 2024-re már 6-7 milliárd forintra kúsztak fel. Emiatt 2024-ben új tervek készültek, ezek alapján öt-nyolcszáz négyzetméterrel kisebb területtel számoltak, ezzel a beruházás költsége jelentősen csökkent, de még így is 4-4,5 milliárd forintra becsülték.

A Király fürdő épülete viszont kivételesen nem Budapest, hanem 100 százalékban a magyar állam tulajdona, a Fővárosi Önkormányzatnak csak ingyenes használati joga van az ingatlanra, amit a BGYH üzemeltetett korábban. Így a felújításhoz a főváros és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. együttműködésére lenne szükség.

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester 2024 áprilisában vette fel a kapcsolatot a tulajdonossal, ekkor arról írt, az egyeztetések elkezdődtek, illetve „valamennyi fél célja a fürdő felújítása”. Őrsi Gergely kérdésünkre azt válaszolta, az egyeztetések továbbra is folyamatban vannak, de érdemi előrelépésről jelenleg nem tudnak beszámolni.

„Nehezíti a helyzetet a vegyes tulajdon és a forráshiány. A terveket tovább fejlesztettük, és továbbra is várjuk befektetők jelentkezését” – válaszolta a polgármester. Kérdéseinkkel kerestük a tulajdonos MNV-t is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A BGYH nem vár tumultust

A patthelyzetet csillapítva a BGYH tehát a már meglévő történelmi fürdőkbe tereli a látogatókat, a Gellért bezárása miatt alakította át a Rudas nyitvatartását is, ettől a cég a vendégforgalomban 15 százalékos növekedést, éves szinten 600-700 millió forintos többletbevételt vár.

A fürdők látogatottsága tavaly még nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintet, de évről évre több látogató érkezik 2020 óta. Azóta bezárt a Király, a turisták visszataláltak Budapestre, így az utóbbi években az sem volt ritka, hogy a kiemelt időszakokban kanyargó sorokban, az utcán várakoznak a látogatók. Az idei látogatószám várhatóan tovább fog nőni és egyre tömöttebbek lehetnek a fürdők, mivel azóta közülük kettővel kevesebb fogad látogatókat.

A BGYH szerint hiába engednék a szabályok, hogy egyszerre több mint 500 főt beengedjenek a Rudasba, nagyjából 400 főig élvezhető a fürdőzés a vendégeknek, így ezt a határt fogják tartani a napi működésben. Emellett július elsejétől pilot jelleggel bevezették az időfoglalásos rendszert, hétvégére már lehet gyorsítósávos jegyet venni, így a sorban állást is ki lehet kerülni.

Az ilyen belépő ára 17 ezer forint.

A cég számításai szerint a Széchenyi és a Rudas a Gellért eddigi látogatószámának 30-40 százalékát lesz képes fogadni, de arra is számítanak, hogy a Lukácsban, a Dandárban és a Palatinusban is megjelennek majd a fürdőzők. Árat egyelőre nem, majd csak 2026-ban terveznek emelni.

A nyitvatartás változtatása viszont gyorsan felháborodást keltett, Vitézy Dávidnál például több törzsvendég jelentkezett, akik nem értenek egyet a szeparált fürdőzésre szánt idő mérséklésével. Emellett attól is tartanak, hogy ellepik a Rudast és a Széchenyit a fürdőetikettet figyelmen kívül hagyó turisták.

„Elég megnézni a sokasodó negatív véleményeket a Google Mapsen, sokan csalódnak. Elkezdett egy turistacsapda-hangulat kialakulni a fürdőkben, mindez nyugat-európai árakon” – mondta Vitézy, aki a klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság elnökeként több javaslatot is felterjesztett a helyzet kezelése ügyében. Eszerint az elvárt viselkedési szabályokat felül kell vizsgálni, korlátozni kell a szelfibotok és telefonok használatát, a szaunák és gőzfürdők használati szabályát pedig jól látható módon, több nyelven kell megjeleníteni. Ezt a bizottság egyhangúlag elfogadta.

A szeparált fürdőzésről szóló kritikákra úgy reagált a BGYH, hogy „ha a társaság csak és kizárólag gazdasági szempontokat mérlegelne, úgy a fürdő teljes koedukálttá tétele lenne a leggazdaságosabb megoldás az üzemeltetésre”, a törzsvendégeknek szervezett szeptemberi találkozón megjelentek elfogadták a cég javaslatait a nyitvatartás változtatásáról, és jelezték az együttműködésüket. Ha viszont a Fővárosi Közgyűlés elfogadja Vitézy Dávid javaslatait, akkor módosítani fogják a fürdők nyitvatartását.

Egy kormányzati vétó a Gellért Hotelnek is keresztbe tenne

A Gellért és a Rác fürdő felújításához szükséges hitelről várhatóan október 29-én dönthet majd a Fővárosi Közgyűlés, ezután kell jóváhagynia a kormánynak a hitelfelvételt. Információink szerint a főváros a két fürdőre kért kölcsönt egyben, csomagként terjeszti fel. 2011 óta hatályos az a törvény, ami alapján a kormánynak engedélyeznie kell az önkormányzatok hitelfelvételeit. A jogszabály hivatalos célja, hogy a települések elkerüljék a reménytelen eladósodást, de a tapasztalatok alapján a kormány az ellenzéki települések rövid pórázon tartására is használja az eszközt.

A korábbi sikertelen hitelfelvételi próbálkozások alapján kétesélyes, hogy rábólint-e a kormány a főváros kérelmére még úgy is, hogy ebben az esetben nem folyó kiadásokra venne fel hitelt Budapest, hanem egy nyereséges cég beruházására (tehát a reménytelen adósságspirál itt nem fenyeget).

Az engedély megadása mellett szól viszont, hogy ha a kormány megvétózza a kölcsönt, azzal a BDPST Zrt.-n keresztül Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gellért Hotelt is kellemetlen helyzetbe hozza. A jelenleg felújítás alatt álló szálloda vonzerejét növelné a külföldi turisták szemében, ha a vendégei Budapest egyik legszebb fürdőjébe egy folyosón keresztül juthatnának el, és nem kellene máshol sorba állniuk, ha ilyen élményre vágynak. A főváros reménye tehát az, hogy ha a Rác felújítási hitelére a miniszterelnök vejének is fontos Gellérttel csomagban kérnek engedélyt, akkor megkaphatják az engedélyt.