Feketén–fehéren leírták: a teljes, 266 milliárdos alapítói vagyonát elveszítette az MNB alapítványa Matolcsy alatt
Felszállt a fehér füst: az év utolsó napjaiban, december 22-én megjelentek az MNB Pallas Athene Domus Meriti Alapítványának, illetve az alapítványi vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt-nek a 2024-es (!) korrigált jelentései, amelyek a bázisévet, vagyis 2023-at is újraértelmezték. Az adatok sokkolóak.
Mindennek a legfontosabb üzenete, az Optima új vezetése 270 milliárd forintos vagyonvesztést állapított meg. Ennek pedig nem az a politikai üzenete, hogy a korábbi MNB-s, illetve alapítványi és vezetőknek, kurátoroknak, vagy éppen a vagyon körül legyeskedő Matolcsy Ádám-, Száraz István-, Somlai Bálint-féle baráti körnek semmitől sem kellene tartania.
Az egészen döbbenetes tartalmú jelentések az Igazságügyi minisztérium e-beszámoló oldalán december 22-től már elérhetőek, Hegedüs István, az Optima jelenlegi első embere pedig a Hvg.hu-nak adott interjújában részletesen is megmagyarázta a számokat.
Annak, aki korábban nyomon követte a Telexen megjelent részletes elemzéseket, nagyjából tiszta lehetett, hogy a Matolcsy-érában folytatott tevékenységek reális végeredménye sajnos az, hogy a megmaradt vagyonelemek pusztán az adósságokra elegendőek. A legértékesebb pont, vagyis a lengyel GTC részvényei nagyjából a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány által adott kölcsönt fedezik, a svájci Ultima Capital SA részvénypakettje pedig az MBH a tranzakcióra adott hitelét. Vagyis minden, ami saját vagyonként e felett maradt, az a „resztli”, a METU Egyetem és más kisebb hazai érdekeltségek. Mindez hivatalos eredménykimutatásokban olvasva mégis brutális.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) híres jelentései nyomán előírta, hogy piaci alapon kell értékelni a bonyolult struktúrában megmaradt vagyont és erre az Optima szakértőket kért fel (a piacon azt rebesgetik, hogy ez a DLA Advisory nevű cég végezte a munkát). A tanácsadók 2024. december 31-ei időpontig készítették el az értékelést, ez alapján az akkori piaci érték és a befektetett vagyon névértéke közti különbség lett a vagyonvesztés, ami 270 milliárd forint. Ez a szám jelenik meg a PADME és az Optima 2025. december 22-én közzétett mérlegében.
Az alapítvány induló vagyonából a 2024 végi állapot szerint 13 milliárd forint maradt, és ekkorra mindössze kilencmillió forint készpénz maradt a kasszában.
A szakértők megállapították, hogy a veszteség kilencven százaléka 2023-ban következett be, és csak a tíz százaléka 2024-ben. Ugyanakkor a papírok szerint az új vezetés a felfoghatatlan és teljesen értelmetlen kötelezettségekből mára 103 milliárd forintnyit megmentett, le tudott faragni. Ezek tehát a hivatalos számok, bár értékelés módszertanában azért akadnak vitatható elemek, amelyekre a cikk végén visszatérünk.
Nincs forrás az eredeti célokra
Hegedüs István tehát immár hivatalosan is megerősítette azt a Telex által részletesen feldolgozott ügyletet, aminek lényege, hogy az utolsó utáni pillanatban sikerült elkerülni, hogy a svájci Ultima többi tulajdonosa csődbe vigye követeléseivel az Optimát. (Mi ebben az ügyben nem kaptunk választ az Optimának feltett kérdéseinkre.)
Az egész jelentés és az interjú legfontosabb üzenete, az Optima új vezetése határozottan cáfolja azokat a korábbi, például Matolcsy Györgytől származó értékeléseket, hogy a vagyon megvan, csak nem piaci (azaz tőzsdei), hanem eszközérték-alapú számításokon kell értékelni.
A jelentésből most az derül ki, hogy ez nem igaz, valójában egyáltalán nincs meg a kiinduló vagyon.
Vagyis miközben a közbeszédben inkább az terjedt el, hogy a korábbi döntéshozók meg fogják úszni a pénzelherdálást, a 270 milliárd forintos vagyonvesztés ilyen nyílt kimondása akár arra is utalhat, hogy ez még nincs lefutva. A vezérigazgató a személyes felelősök megnevezésében (elsősorban Matolcsy Ádám baráti köréről van szó) nagyon óvatos: olykor azt mondja, hogy voltak szerződések, csak mindig az alapítvány járt rosszul, máskor pedig arról beszél, hogy ő nem a múlttal szeretne foglalkozni, hanem a vagyonmentéssel. De azt közben határozottan rögzíti: az alapítvány most nem folytatja azt a tevékenységet, amire létrehozták – a pénzügyi kultúra és oktatás támogatását –, mert nincs forrása rá.
Az Optima szerint már csak a nyomozóknál pattog a labda
A történetben új információ lehetett a szélesebb közvéleménynek az utóbbi napokban, hogy az MBH Bank átütemezte az eredetileg 2025 végén egy összegben esedékes hitelt (amelynek sztoriját itt jártunk körül részletesen), ezért sem állt be a fizetésképtelenség, illetve hogy – mint azt a Telex még a hivatalos megerősítés előtt megírta – az Ultimánál sikerült kijönni a 74 milliárd forintos opciós kötelezettségből.
Hegedüs István abban bízik, hogy a kapott türelmi idő végén száz százalékban ki tudják fizetni majd a hitelezőket, vagyis nemcsak a bankot, hanem a kecskeméti alapítványt is. A vezérigazgató kijelentette:
minden korábbi veszteség, a 2024 végi is az előző vezetőket terheli.
Ugyanakkor nem tűnik túl valószínűnek az a vezérigazgató által vázolt esetleges forgatókönyv, miszerint a felelősök „adományozás” keretében akár maguktól is visszaadhatnak vagyonelemeket. Ilyen tárgyalásokról korábban is lehetett hallani, de állítólag Matolcsy Ádám köre nagyon elzárkózó volt.
Ugyan Hegedüs beszélt arról, hogy a nyár folyamán több vagyonelemet sikerült visszaszerezni – ilyen volt a Metropolitan Egyetem (METU), a Mind Klinika vagy a Piroska Kemping –, de azért egy kicsit olyan hangulata volt olykor a beszélgetésnek, mintha valaki, akitől elloptak 10 tyúkot, azt mondaná: tudja ugyan, hogy van egy tyúktolvaj a faluban, isten bizony, fog is szólni a rendőrnek, hogy intézkedjen, de kicsit még bízik benne, hogy párat magától visszahoz. Hegedüs István büntetőjogi felelősségeket nem fogalmaz meg, átjön a beszélgetésből, hogy ezzel a munícióval szerinte immár a nyomozó hatóságoknál pattog a labda, az ő dolguk lesz annak megállapítása, miképpen tűnt el a PADME vagyona: formális és informális döntéshozók módszeresen kiosztották, vagy csak nem bántak a jó gazda gondosságával a közpénzzel. (Természetesen a két sarkos, a durva és a finomkodó megfogalmazás között sok árnyalat lehet életszerű.)
Mindenesetre jelen állás szerint a kisebb hazai tételek között az Arcadia Alapkezelőt eladták a Scheer Sándor és Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market-csoportnak, a Mind Klinikát Mészáros Lőrincnek, a METU pedig végül egy speciális konstrukcióban a Gábor Dénes Egyetem bizalmi vagyonkezelésbe kerül. Ez utóbbi némileg meglepő fejlemény volt, hiszen korábban felmerült, hogy ez a tétel a kecskeméti tartozást csökkenti majd, illetve amerikai, piaci érdeklődőről is lehetett hallani.
Maradtak kérdések az értékeléssel kapcsolatban
Sajnos a most nyilvánosságra került rémisztő helyzet vélhetően a reális összképet mutatja, de a piaci alapon történő értékelés azért több szempontból meglepő és talán árnyalható, felvethetők kérdések a módszertant illetően.
Ilyen például, hogy valóban a tőzsdei árfolyamot fogadták-e el az értékelők a külföldi részesedések értékelésére. A GTC-nek nem volt jó éve 2023-ban, a részvény 2 złotyt esett a tőzsdén, de mi indokolja azt, hogy akkor történt az értékvesztés 90 százaléka? Legfeljebb az, hogy korábban, amikor már bőven esett az árfolyam, nem történt átértékelés. Felmerülhet az is, hogy valóban csak a tőzsdei árat vették-e figyelembe. A GTC likvidebb papírjai folyamatosan értékelődnek le (jelenleg már csak 3,1 złoty az árfolyam), míg az Ultima illikvid papírjai most hivatalosan 150 frankon állnak, noha a valóságban aligha érnek 60 franknál többet. További kérdés lehet, hogy tényleg a piaci ár volt-e az irányadó, vagy esetleg számoltak az Ultimánál (ahol a PADME nincs irányító szerepben) kisebbségi diszkontot, illetve a GTC-nél, ahol a PADME-nak kétharmada van, többségi prémiumot.
Nagyon jó hír, hogy végül nem kellett kifizetni 74 milliárd forintot a túlárazott Ultima-pakettért, de azért amikor arról van szó, hogy mit fogott meg az alapítványi vagyonkezelő új vezetése, azért illene úgy számolni, hogy az nem 74 milliárd forint tiszta nyereség. Ehelyett a korrekt számítás inkább az, hogy ha az Ultima-papírok csak 45 milliárdot értek, akkor 29 milliárdot fogtak meg az optimások a kötelezettség negligálásával. Furcsa belegondolni, hogy nüanszokról beszélünk, de ebben a történetben egy-egy árnyalatnyi eltérés a megfogalmazásban is tízmilliárdokat jelenthet.
A végeredmény pedig mindenképpen baljós. Az Optimának maradt két kiemelt vagyoneleme a GTC-ben és az Ultimában. A GTC-ben birtokolt részvények értéke 2025. december 23-án 102 milliárd forint. Ez alapján fogalmazhatunk úgy, hogy a GTC-részesedés (kisebb magyar egyebekkel) szinte pontosan fedezi a kecskeméti egyetemi alapítvány felé fennálló 110 milliárd forintos adósságát. az Ultima-részesedés pedig nagyjából 80 milliárd forintot érhet, az talán elég az MBH-hitelekre.
Minden további remény – vagyis ha abban bízunk, hogy maradt pozitív vagyonelem a PADME-nál – a jövő feltételes sikerein múlik, miközben a cikk végére érve fontos ráerősíteni az egész történet legsúlyosabb, összefoglaló tételére:
a 266 milliárd forint alapítói vagyonnal létrehozott MNB-alapítvány nem folytatja azt a tevékenységet, amire létrehozták, mert nincs rá forrása. Odáig már eljutottunk, hogy ezt kimondta a vagyonkezelő.
