„Nagyon mérges vagyok Matolcsy úrra” – a kecskeméti egyetemi alapítvány új elnöke hasznos idiótákról és több mint 100 milliárd forintnyi pénz kilapátolásáról beszélt
Az MNB és alapítványi vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. vezetése átverte a kecskeméti egyetemet fenntartó alapítványt, amikor 2023 és 2024 során „kilapátolta” az Optimából azt a több mint százmilliárd forintnyi pénzt, amit kecskeméti fejlesztéseket kellett volna költeni – mondta Boross Ildikó, az egyetemi alapítvány kuratóriumának elnöke egy szerdai sajtótájékoztatón. Boross azt állítja: nem tudja, hogy a pénzt „ellopták-e, vagy elfuserálták”, de az Optima új vezetésével azon dolgoznak, hogy visszaszerezzék, az pedig az új kormányon is múlik, mennyit tarthatnak majd meg belőle.
A kecskeméti egyetemi alapítvány korábban nem nagyon kommunikált az MNB-ügy őket érintő részéről, a kuratóriumot szeptember óta vezető Boross azonban most részletesen ismertette a saját verziójukat, és hosszan válaszolt újságírói kérdésekre. Boross verziójának lényege, hogy:
- az egyetemi alapítvány akkori vezetése jó hiszemben és az akkori helyzetet jól felmérve adta kölcsön a pénzt az Optimának;
- 2023-ig bizalmi viszonyban álltak az Optima vezetésével, amely azzal hitegette őket, hogy a kölcsönkapott pénzt kecskeméti fejlesztésekre fogja költeni;
- 2023 végén, majd 2024-ben azonban az Optima teljesen más célokra költötte el a pénzt, amivel párhuzamosan a kecskeméti egyetemi campus fejlesztése is leállt;
- ekkoriban ráadásul az Optima azt hazudta az NJEA-nak, hogy csak ideiglenesen van likviditási problémája, miközben utólag már tudni lehet, hogy a náluk lévő pénzt rossz befektetésekre költötték;
- az Optima vezetése ráadásul arról sem szólt a kecskemétieknek, hogy időközben felvett 80 milliárd forintnyi hitelt az MBH-tól, vagyis növelte a tartozásállományát;
- az NJEA pedig innentől kezdve hiába próbálta visszakérni a pénzt, annak nagy részét máig nem sikerült megszerezni. Boross szerint most reménykednek, hogy az Optima új vezetésének sikerül majd rendbe tennie a céget, de a kecskeméti alapítvány akkor is megkapja a saját részét, ha ez esetleg nem sikerül.
Boross a sajtótájékoztatón – saját szempontjából logikusan – amellett érvelt, hogy a kecskeméti egyetemi alapítvány vezetői – köztük Lezsák Sándor és Szemereyné Pataki Klaudia fideszes politikusok – nem felelősek a történtekért. Az ő verziójában ők áldozatok, a felelősöket pedig a Magyar Nemzeti Bank volt vezetésében és az Optima volt vezetésében kell keresni.
127,5 milliárdot adtak kölcsön, a nagy részét két éve nem kapják vissza
Az MNB-ügy egyik legfontosabb leágazása az úgynevezett NJEA-ügy, melynek lényege, hogy a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) 2021-ben 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Zrt.-nek. Az Optima a pénz nagy részét rendkívül előnytelen ingatlancéges befektetésekbe tette, amelyeken összesen mintegy 270 milliárd forintot bukott, így a tartozást évek óta nem tudja visszafizetni a kecskemétieknek.
A 127,5 milliárdos kölcsön ügyét az Állami Számvevőszék külön jelentésben elemezte, eszerint az egyetemi alapítvány vezetői felelőtlenül bántak a rájuk szánt állami pénzzel, amikor kölcsönadták azt az Optimának. Az ÁSZ az ügyben ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést, az érintettek felelősségét a KecsUP Hírek és a Telex az alapítvány vezetésének jegyzőkönyvei alapján kezdte el feltárni, de azok többségét csak kitakarva adták ki, így a történetben jelenleg is rengeteg a kérdőjel.
Az NJEA-ügynek Kecskeméten komoly politikai vetülete is van, az egyetemi alapítvány kuratóriumának ugyanis tagja Gaál József, Kecskemét alpolgármestere, és Lezsák Sándor, leköszönő fideszes parlamenti képviselő. Az alapítvány felügyelőbizottságának tagja Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes polgármestere, az alapítvány stratégiai igazgatója pedig Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, Matolcsy György volt jegybankelnök másodunokatestvére.
Mivel a Szemerey házaspár olyan közeli viszonyban van Matolcsy Györggyel, hogy az MNB-ügy kulcsszereplőivel együtt a volt jegybankelnök 2023-as születésnapján is részt vettek, sokan azt feltételezik, hogy aktív részesei lehettek a végül több százmilliárdos vagyonvesztéshez vezető nagy játszmának. Boross Ildikó a szerdai sajtótájékoztatón azonban egy olyan változatot adott elő a történtekről, amely szerint a kecskeméti egyetemi alapítvány vezetői – beleértve értelemszerűen Szemereyéket – nem tudtak az Optima vitatható műveleteiről.
Eleinte minden jól nézett ki, sőt, még annál is jobban
A szerdai sajtótájékoztató elején Boross közölte, hogy ő tavaly először jogászként került a Neumann János Egyetemért Alapítványhoz, néhány hónappal később, a kétes szerepű Csizmadia Norbert lemondásával azonban rögtön felkérték kuratóriumi elnöknek. Elmondása szerint „ezért a státuszért nem nagyon kapkodott senki”, és egy „lebénult szervezetet” örökölt, ami akkor már másfél éve hiába tárgyalt az Optimával a vagyona visszaszerzéséről.
Az optimás történetet Boross azzal kezdte, hogy az MNB a 2010-es években még komoly szerepet játszott a kecskeméti egyetem létrejöttében, saját forrásból építette fel az egyetemi campus főépületét, és ezen kívül is támogatta az intézmény működését. (Ennek háttere egyébként az volt, hogy Matolcsy György akkor jegybankelnök személyes célja volt „a hazai közgazdászképzés megreformálása”, és Kecskemétet jó terepnek tekintette a projekthez.) Boross szerint az NJEA vezetői ezért teljes mértékben bíztak az MNB-ben, a két intézmény között „stratégiai szövetség” volt, amelyet később az MNB oldaláról a másik fél bizalmának kihasználásával rúgtak fel.
Boross elmondása szerint az Optima részéről – illetve az Optimát szerinte irányító MNB-vezetés részéről – szabályosan átverték a kecskeméti egyetemi alapítvány vezetését, mert a hivatalos szerződések mellett az informális megbeszéléseken is azt mondták, hogy a náluk befektetett pénz likvid formában elérhető és bármikor visszaváltható lesz. Emellett azt is állították, hogy ezt a pénzt a GTC-n keresztül a kecskeméti egyetem fejlesztéseire fogják költeni. Az akkori tervek szerint az ingatlanokat az egyetemi alapítvány a tartozás elszámolásával együtt szerezte volna meg.
Boross szerint ez eleinte hitelesnek is tűnt, mert amikor a 127 milliárd forintot kölcsönadták az Optimának, akkor annak 136 milliárd forintnyi likvid eszköze volt. Az Optima a kötvényjegyzés után nem sokkal nekikezdett a kecskeméti egyetemi campus második ütemének, emellett azt ígérte, hogy a kölcsönkapott pénzből fokozatosan a többi kecskeméti projektet – így további egyetemi épületeket és a város határába tervezett okosvárost – fogja finanszírozni. Sőt, Boross szerint ekkoriban informálisan még azt ígérte az Optima, hogy a szerződésben rögzített 2,5 százalékos és a jóval magasabb piaci közötti kamatfelárat is elszámolhatják majd az épületek átadásánál.
Azt mondták, nemsokára fizetnek, de közben elköltötték a pénzt
„Mikor romlott el végképp a helyzet?” – tette fel a sajtótájékoztatón a költői kérdést Boross Ildikó. Elmondása szerint 2023 végén a kecskemétiek arra lettek figyelmesek, hogy a campust építő Raw Development (Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint cége) leállította az építkezést, és bár utána még hónapokig úgy tettek, mintha dolgoznának, egy idő után teljesen levonultak a helyszínről.
A kecskemétiek a szerződés szerint 8, illetve 90 napos határidővel bármikor visszakérhették volna a pénzüket, ezért Boross szerint ebben az időben még azt hitték, hogy „nyeregben vannak”, bármikor kiszállhatnak. A pénz visszakérésével az építkezés leállítása után, 2024 elején próbálkoztak meg először, amikor először a választ kapták, hogy az Optimának átmeneti likviditási problémái vannak, de továbbra is be akarja fejezni a campus építését, és meg akarja valósítani a többi kecskeméti fejlesztést is.
Az NJEA később újra és újra kísérletet tett a pénz visszakérésére, amire az Optimától különböző ajánlatokat kaptak, amelyekben Boross szerint jelentősen túlértékelve akartak átadni olyan vagyonelemeket, mint például a Metropolitan Egyetem. „2024-ben az én jogi véleményem szerint az Optima megtévesztette a Neumann alapítványt azzal, hogy azt állította, hogy perceken belül kifizeti a kötvényeket” mondta erről Boross. A kifizetésre máig nem került sor.
Boross szerint a Raw annak idején ugyanazért vonult le a kecskeméti építkezésről, amiért az Optima nem fizetett: mert elfogyott a pénzük, a cégben ekkorra „már nem volt lóvé”. És hogy mire költötték ezt a pénzt? Boross a sajtótájékoztatón hosszan sorolta, hogy az Optimából 2023 végén és 2024 során hogyan „lapátolták ki a pénzt”.
Elmondása szerint az Optima ebben az időszakban összesen 140 milliárd forintot költött el „hozamot nem termelő beruházásokra”, 80 milliárd forintot költöttek például a Váci úti Centerpoint irodaházra, 10 millió eurót a Pusztaszeri úti központjukra, valamint több milliárd forintot egy zágrábi befektetésre és a Nap Nyrt. megvásárlására, „és akkor még nem mondtam a német lakóprojekt megvételét”. Boross külön kiemelte a svájci Ultimába való befektetés történetét, amelyet korábban a Telex dolgozott fel részletesen, és megemlítette azt is, hogy az Optima az NJEA tudta nélkül vett fel 80 milliárd forint kölcsönt az MBH Banktól a bebukott svájci hitel kiváltására, amivel az NJEA hitelezői pozíciója érdemben romlott.
Ártatlan emberek és hasznos idióták
Boross álláspontja szerint az Optima vezetése és az Optimát valójában irányító MNB-vezetés megtévesztette, sőt, átverte a kecskeméti egyetem vezetését. Szerinte ebben az ügyben az ő oldalukon „ártatlan emberek és hasznos idióták” ültek, akik nem felelősek azért, hogy az Optimából rengeteg pénz eltűnt. (A legfrissebb hivatalos értékelés szerint a teljes alapítói vagyon semmivé vált.) Bár Boross leírása alapján a hasznos idióta itt a pénz kölcsönadásáról döntő, és később még más meredek dolgokat is részben megszavazó egyetemi alapítványi vezetőkre illik – köztük van Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármesterre és Lezsák Sándor leköszönő parlamenti képviselőre –, de külön rákérdezésre sem akarta megnevezni, kiket tart az ügyben hasznos idiótáknak.
Matolcsy György az Állami Számvevőszék jelentésének megjelenése után azzal védekezett és védekezik azóta is, hogy az Optimánál nem történt vagyonvesztés, és hiába értékelődtek le a tőzsdei cégek, amikbe beszálltak, a pénz megvan, csak nem készpénzben, hanem ingatlanokban, amelyek értékét szerinte külön-külön kellene felmérni. Boross Ildikó a sajtótájékoztatón erről azt mondta:
„üzenem a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének, hogy nem eszközben kell meglenni a pénznek, hanem úgy, ahogy vállalták, likvid formában. Nagyon mérges vagyok ezért Matolcsy úrra.”
Boross állításainak talán legérdekesebb része az, amit a jogilag az MNB és az Optima között álló PADME Alapítványról mondott. Ez az MNB-ügy főszereplőjeként elhíresült szervezet, és amiben összevonták a korábban létrehozott MNB-alapítványokat, így azok vagyonát is. Állítása szerint a PADME-t csak „színlelten” tartották fenn, „az volt a lényege, hogy a vagyon átfolyjon rajta”, a valódi döntéseket azonban az MNB vezetése és az Optima vezetése hozta meg. Ez azért erős kijelentés, mert a PADME eredetileg több százmilliárd forintos vagyonnal rendelkezett, amelynek a megtartása és megfelelő felhasználása a vezetőik feladata volt – Boross szerint azonban ezt a munkát ők úgy végezték, hogy a valódi döntéseket helyettük mások hozták.
Boross szerint ráadásul előfordult olyan, hogy az Optima vezetése a tulajdonosi jogokat gyakorló PADME utasításaival szemben járt el. Erre elmondása szerint 2024-ben került sor, amikor a PADME arra utasította az Optimát, hogy források felszabadítása érdekében adjon el eszközöket, az Optima azonban ennek éppen ellenkezőjét tette, és a még megmaradt pénzét is ingatlanokra költötte.
Boross az Optima és az MNB vezetése felé terelné a felelősséget
Az Állami Számvevőszék tavalyi jelentése az optimás vagyonvesztéstől függetlenül rendkívül kritikus az NJEA befektetési döntésével, álláspontjuk szerint nem mérték fel kellő alapossággal a befektetési lehetőséget és egy, az alapítvány számára előnytelen szerződésbe mentek bele. Boross ezt visszautasította, szerinte az Állami Számvevőszék rosszul értékelte ezt az üzletet és az alapítvány akkori vezetői az akkori tudásuk szerint igenis jól döntöttek – még akkor is, ha utólag kiderült, hogy ez mégsem volt jó döntés.
Felmerül a kérdés, hogy akkor ki volt a felelős. Boross a sajtótájékoztatón nem mondott neveket, de egyértelműen az Optima vezetését és az MNB vezetését tette felelőssé abban, hogy a befektetések végül több százmilliárd forintot vesztettek értékükből. Boross szerint, ha az MNB vezetése tudta, hogy mit csinál az Optima, és engedélyt adott rá, akkor azért felelős, ha nem tudta, akkor pedig azért, mert nem ellenőrizte annak tevékenységét. Az Optima alá szervezett, az Állami Számvevőszék által feltárt rendkívül bonyolult céghálót ábrázoló grafikont Boross „borzalmas lepelnek” nevezte, elmondása szerint pedig az Optima új vezetése most egymás után zárja be ezeket a cégeket.
A történet egyik érdekes pontja a régi Matolcsy-emberekként számon tartott Csizmadia Norbert és Bánkuty Tamás József szerepe. Csizmadia, Matolcsy régi harcostársa a vonatkozó időszakban egyszerre vezette a PADME és az NJEA kuratóriumát, vagyis a tranzakcióban mindkét oldalon érdekelt volt. Mivel az NJEA jegyzőkönyvei szerint a 127 milliárd kölcsönadását a Matolcsyhoz kötődő tagok erőltették, és a két oldal között később is volt, hogy Csizmadia járt el közvetítőként, első ránézésre logikusnak tűnik, hogy a kecskeméti oldalon ő a történtek első számú felelőse.
Boross a sajtótájékoztatón azonban inkább a védelmébe vette Csizmadiát. Szerinte bár az ő pozíciója valóban összeférhetetlennek tűnik, jogilag nem volt az, így az, hogy mindkét kuratóriumban jelen volt, önmagában nem jogsértő. (Csizmadia maga azzal próbálta orvosolni a helyzetet a történtek idején, hogy a kényes kuratóriumi döntéseknél tartózkodott.) Boross szerint azok alapján a dokumentumok alapján, amelyeket ő látott, Csizmadia nem tudott az Optimában zajló folyamatokról, így ő az ismeretei szerint nem tartozik azok közé, akik átverték az alapítványt.
Csak kölcsönbe kapták a campus befejezésére kellő pénzt
Az NJEA idén februárban 19,5 milliárd forintot kapott az államtól, hogy befejezze a campus építését, amelyet a Raw Development 2024-ben félbehagyott. Boross szerint ez egy olyan szerződéses konstrukció, amelynek részeként a pénzt vissza kell fizetniük, ha az Optimától visszakapják a saját pénzüket, ez az összeg tehát csak áthidalásra szolgál.
A 127,5 milliárd forintos tartozásból egyébként 14 milliárd forintot a félkész épületekért cserébe leírtak, vagyis a tartozás összege Boross szerint most 113,5 milliárd forint. (Ehhez képest Szemereyné Pataki Klaudia még februárban arról beszélt, hogy 27 milliárdot sikerült visszaszerezniük.) A kuratórium elnökének elmondása szerint az Optimától többször hivatalosan megerősítették, hogy az összeget vissza fogják fizetni, a jelenleg hatályos megállapodás szerint erre 2028 végéig kerül majd sor.
Boross szerint remélik, hogy az Optimát sikerül addigra rendbe hozni, de az NJEA akkor is megkapja a pénzét, ha erre nem kerül sor, mert a vonatkozó szabályok szerint egy felszámolásnál előnyt élvez az Optima tulajdonosával, a PADME-val szemben. A kölcsön visszafizetéséért egyébként a szerződés szerint az MNB is felel, így Boross Ildikó szerint végső esetben akár úgy is visszaszerezhetik majd a vagyont, hogy beperelik a Magyar Nemzeti Bankot.
Az eredetileg 2021-ben kapott 100 milliárd forintot az NJEA akkori vezetése különböző fejlesztésekre, így többek között egy okosváros felépítésére költötte volna, ezekről azonban már korábban kiderült, hogy jóval többe, akár 200-300 milliárd forintba kerültek volna. Boross Ildikó a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ha visszakapnák ezt a pénzt, akkor már másra költenék, van egy prioritási listájuk, amelynek az elején egyetemi fejlesztések vannak, most elsősorban azokat szeretnék megvalósítani.
Kérdés persze, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány ebben a formában meddig létezik még. A negyedik Orbán-kormány a 2022-es választás előtti időszakban több ezermilliárd forint vagyont szervezett ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba, és mára kettőt leszámítva minden magyarországi egyetemet ilyenek tartanak fenn. Ezt a modellt azonban az Európai Unió is kritizálta, Magyar Péter pedig beszélt róla, hogy változtathatnak majd rajta – igaz, azt még nem mondta el, hogyan.
Boross Ildikó szerint erről nekik sincs pontos információjuk, így a most következő kormányon múlik, mi lesz az alapítványuk sorsa, és hosszú távon ki lesz az egyetem fenntartója. Ezzel együtt az új kormányon múlik majd, hogy mi lesz az Optima NJEA felé fennálló tartozásának sorsa is, mert az állam a campus befejezésére szánt 19,5 milliárd forintot leszámítva a többi pénzt akár vissza is veheti. Boross szerint ettől függetlenül ők a jelenlegi jogszabályi keretek között dolgoznak a vagyon visszaszerzésén, és várják, hogy a következő kormány milyen szerepet szán majd nekik.
Boross Ildikó állításaival kapcsolatban küldtünk kérdéseket az Optima Befektetési Zrt., a PADME és az MNB jelenlegi vezetésének, valamint Matolcsy Györgynek. A kecskeméti önkormányzatnál pedig arról érdeklődtünk, hogy ha februárban már visszakaptak 27 milliárd forintot, akkor miért mondhatta szerdán Boross Ildikó, hogy még mindig 113 milliárdos a tartozás. Ha érdemi választ kapunk, közöljük.
Az MNB-ügy márciusban lett egyéves, a kirobbanás és az évforduló közötti fejleményeket ebben a videóban mutattuk be:
