Még mindig Mészáros a leggazdagabb magyar, de a Forbes-lista sorrendjét jövőre simán felboríthatja az új kormány
A kormányváltás óta dübörögnek a hatósági felülvizsgálatok, ügyészségi eljárások, felállt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), csődeljárást indítanak piacvezető óriáscégek, politikusokat, köztük egykori minisztereket, üzletembereket vettek őrizetbe vagy tartóztattak le. Vitathatatlan, hogy a magyar üzleti élet új korszakba lépett.
A Forbes 2013 óta minden évben listázza a leggazdagabb magyarokat és megbecsüli azok vagyonát, az idei lista viszont azért különleges, mert a 16 évig tartó nemzeti együttműködés rendszerének utolsó évében fennálló viszonyokat örökíti meg. A korábbi hagyománnyal ellentétben idén a listán nem az ötven, hanem a száz leggazdagabb magyart mutatták be. A rangsor elején ez évben nem történt érdemi változás, viszont a jövőben az új kormány korrupcióellenes intézkedései és felülvizsgálatai jelentősen átírhatják majd a jelenlegi felállást, a vagyonadóról nem is beszélve. Ha a jelenleg még kidolgozás alatt álló vagyonadó az 500 milliárd forintos vagyont valóban keményebben megsarcolná, az a mostani állás szerint a lista első öt szereplőjét érintené.
1. Mészáros Lőrinc és családja
A listát továbbra is Orbán Viktor gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc vezeti. Vagyona a 2025-öshöz képest arányaiban nem sokat változott, 1749,1 milliárd forintról 1785,7 milliárdra gyarapodott. Cégeinek száma nagyjából ötszázra nőtt, az utóbbi másfél évtizedben agresszívan terjeszkedett a bankszektorban, az agráriumban, az építőiparban, az élelmiszeriparban, a turizmus és az energetika területén.
A kormányváltás óta nem változott radikálisan a Mészáros-érdekeltségek helyzete, a kisebb mértékű erodálás viszont megkezdődött. A tőzsdei zászlóshajónak számító Opus Global Nyrt. bevétele bár 22 százalékkal csökkent, de így is rekordmértékű, 51,5 milliárdos adózott eredménnyel zárta a 2025-ös évet. Ennek ellenére viszont augusztusban a Scope Ratings hitelminősítő bóvli kategóriába minősítette le az Opus kötvényeit, indoklásukban külön kiemelték az állami közbeszerzésektől való függést és a kormányváltás utáni bizonytalanságot. Jól jelzi az Opus bizonytalan helyzetét az is, hogy kötvényeinek árfolyama 300 forint alá esett, míg egy évvel ezelőtt dupláját érték a papírok.
A legnagyobb ütés összességében így is az energetikai portfólióját érte: az Opus Titászt kizárta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) az uniós RRF-forrásokból, amiket hálózatfejlesztésre és okosmérőkre nyert el, mivel az MFB szerint nem volt elég átlátható a cég tulajdonosi háttere.
Hogy végül mennyiben befolyásolja a jövőben Mészáros üzleti érdekeltségeit a Magyar Péter által belengetett Tisztítótűz művelet, az egyelőre kérdéses. Az viszont egyértelmű, hogy az új politikai vezetés üzengetés szintjén Mészárost nevezte meg a szeptember elsején induló NVVH első számú célpontjaként. A hivatal elnöke, Unger Anna egy fokkal visszafogottabban nyilatkozott erről a Telexnek: úgy fogalmazott, „a jogállami megoldás nem az, hogy pofára odamegyek, átmegyek Felcsútra, és azt mondom, Mészáros Lőrinc jöjjön velem”.
2. Csányi Sándor
Csányi Sándor igazi veteránnak számít a milliárdoslistán, ő az, aki évtizedek óta sikeresen veszi az összes akadályt, ami elé kerül, legyen szó mesterségesen felduzzasztott konkurensekről (MBH Bank) vagy az üzleteinek keresztbe tevő politikusokról. Csányi vagyonának jelentős részét nem az OTP adja, hanem az agrárbirodalma. A Bonafarm-csoport gyengélkedése húzta lefelé idén a vagyonát: bár valamennyivel kisebb lett a korábbi gazdaglista óta, így is összesen 649,7 milliárd forint vagyont becsült a Forbes. Mészárosékhoz hasonlóan a Scope hitelminősítő Csányiék érdekeltsége közül a Bonafarmot és a Pick Szegedet is leminősítette, a gyengébb eredmények, a növekvő adósság és a jelentős beruházások miatt, így távolabb kerültek a befektetésre ajánlott kategóriától.
Csányi megkerülhetetlenségét jól ábrázolja az is, ami az OTP-részvényekkel történt április 12-e után: az árfolyam kilőtt, az egész magyar tőzsde egyik legjobb teljesítményét nyújtotta 2026 első hat hónapjában. A bankcsoport pedig már bőven nem magyar sikersztori: ha az OTP csoportszintű eredményét vizsgáljuk, a konszolidált profit 70 százaléka külföldről, tíz másik országból érkezik. A cégcsoport külföldi terjeszkedésének eddigi legnagyobb felvásárlása is a politikai váltás után történt. Júliusban megvásárolta a balti régióbeli bankcsoportot, a Luminort, ezzel együtt három ország bankpiacára lépett be. A felvásárlásra már évek óta készültek, de az előző országvezetés és annak szoros oroszországi kapcsolatai hátráltatták a tranzakciót. Így már 14 országban van jelen a bankcsoport.
Csányi továbbra is a Mol alelnöke, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke és a FIFA egyik alelnöke maradt, a nyáron viszont lemondott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alapítványának kuratóriumi elnöki tisztségéről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, gyökeresen átalakítják a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) működési modelljét.
3. Felcsuti Zsolt
Az ipari befektetésekből, valamint alkatrész- és gépgyártásból meggazdagodó milliárdos sztorija ritkaságnak számít Magyarországon. Nincs köze a NER-hez, nem üzletel állami szervekkel, legfontosabb érdekeltsége, az MPF Holding 99 százalékban a külpiacokra fókuszál. A topmilliárdosokkal ellentétben így érdekeltségeit nem befolyásolja az áprilisi kormányváltás, helyette a külgazdasági folyamatok alakítják sorsukat. Több mint harminc országba értékesítenek, a cég központja jelenleg a német–svájci határnál fekvő Schaffhausenben van. 2025-ben 1,4 milliárd eurós árbevétellel és 126 millió euró adózás előtti eredménnyel zárták az évet. Felcsuti vagyonát 587,6 milliárd forintra becsülte a Forbes.
Az eredeti vállalkozást még apja, Felcsuti Csaba alapította a hetvenes években, majd a rendszerváltás után fia is bekapcsolódott, aki műszaki vénáját a Svájcban szerzett értékesítési és közgazdász tapasztalatokkal vegyítette. A cégcsoport három fontos pillére a hűtő- és fűtőberendezéseket és hőszivattyúkat, alkatrészeket gyártó FÉG-HVAC, a csiszolástechnikai és szerszámipari Widenta és az iparcikkeket gyártó és forgalmazó MPF Meta.
4. Veres Tibor
A Wallis befektetési és vagyonkezelő csoportként nőtt nagyra az elmúlt 35 évben, Veres Tibor 567,7 milliárd forintos becsült vagyona elsősorban ingatlanokból, befektetésekből, kereskedelemből származik, de hozzá tartozik a Praktiker barkácsáruház és a Graboplast padló- és parkettagyártó is. Az ingatlanfejlesztő Wing növekedését elsősorban a nemzetközi működés határozta meg, 2025-ben a cég árbevétele 53 százalékkal 304 milliárd forintra nőtt, bevételeinek több mint 70 százaléka külföldről érkezett.
A lista negyedik helyén szereplő Veres neve az utóbbi hetekben nem gazdasági sikerei, hanem az óbudai korrupciós ügyben való gyanúsítotti kihallgatása miatt járta be a hazai sajtót. A Wallis-csoport alapító elnökét egy III. kerületi beruházással összefüggő vesztegetéssel gyanúsítják. Kihallgatása után szabadlábon védekezhet.
5. Szíjj László
Szíjj azon kevesek közé tartozik, akik sikeresen növelni tudták a vagyonukat az elmúlt egy évben, a Forbes becslése szerint 27,5 százalékkal lett gazdagabb. Ezt a Duna Aszfaltnak köszönheti, amit egyébként a már említett Scope nemrég szintén leminősített. Becsült vagyona így 530,6 milliárd forintot tesz ki.
A Duna Aszfalt mind Magyarországon, mind külföldön erős évet zárt tavaly, utóbbit erősen megtámogatta a lengyel Mota-Engil Central Europe egy évvel korábbi megvásárlása. A céget azóta Duna Polska S.A.-ra keresztelték, és a lengyel építőipar és ingatlanfejlesztési piac egyik legfontosabb szereplőjévé vált.
Szíjjra viszont nehezebb idők várhatnak. Ő az a milliárdos, akinek a jachtján, a Lady MRD-n Szijjártó Péter egykori külgazdasági és külügyminiszter nyaralt, Szíjj pedig üzleti eredményeinek jelentős részét a NER-nek köszönheti. Az elmúlt hónapokban az új kormány ezermilliárdos értékben fagyasztott be olyan projekteket és kifizetéseket, amikre Szíjj cégcsoportja az Orbán-kormány jóvoltából számíthatott.
A grandiózus afrikai projektjüket – amiben a kongói kobalt-, réz- és egyéb bányák számára terveztek útépítéseket, és Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között épült volna gyorsforgalmi út – korábban 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozással, kedvező feltételek mellett támogatta az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). Ebben az ügyben viszont feljelentést tett a Gazdasági és Energetikai Minisztérium hűtlen kezelés gyanújával. A Duna Aszfalt azzal védekezett, hogy nem találtak kereskedelmi bankot a projekt finanszírozásához, végül teljes egészében, kamatostul visszafizette az MFB-nek és az Eximbanknak a kötvények összegét. A Duna Aszfalthoz kötődik a mohácsi Duna-híd problémás építése, amit Vitézy Dávid az egyik legsúlyosabban túlárazott beruházásnak nevezett, és a Mészáros Lőrinccel közös autópálya-koncesszió kérdésköre is, ennek megszüntetése első lépéseit már meg is tette Magyar Péter kormánya.
Letartóztatással, csődeljárással, átvilágításokkal, NVVH-s fenyegetésekkel néz szembe a korábbi NER-elit
Hetedik helyen zárt a Forbes listáján a tizenkét országban jelenlévő Indotek Group tulajdonosa, Jellinek Dániel, összesen 314,1 milliárd forintos becsült vagyonnal. A szeptemberben őrizetbe vett, majd letartóztatott milliárdost tavaly már pénzbírságra ítélték költségvetési csalásért, most viszont a Volánbusz-ügyben állították elő, vesztegetéssel és más korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítják. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint 2015 és 2018 között tízmilliárd forint kár érte a Volánt, miután túlárazva szereztek be több száz használt buszt.
A feltételezett korrupciós pénzek tisztára mosásánál, valamint az összegek vállalati és ingatlanos konstrukciókban történő mozgatása miatt merült fel Jellinek neve, cégcsoportja viszont azt állítja, nem követett el bűncselekményt. A Fővárosi Törvényszék közlése szerint Jellinek letartóztatására azért került sor, mert „a kiemelkedő egzisztenciális helyzetű és életszínvonalon élő terheltek számára […] minden anyagi eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy megteremtsék a feltételeit annak, hogy a felelősségre vonást elkerülendő kivonják magukat az eljárás hatálya alól”.
Az Indoteknek bevásárlóközpontjai, irodái, szállodái és lakóprojektjei vannak, júniusban Jellinek a magyar Auchan kizárólagos tulajdonosa lett.
Jellinek volt felesége, Hermann Kamilla a 60. helyre került, 59,8 milliárd forintos becsült vagyonnal.
Garancsi István, a Market Építő Zrt. és a Las Vegas-kaszinók tulajdonosa a 10. lett a listán, 271,9 milliárd forintos becsült vagyonnal. Őt követi a 11. helyen Jászai Gellért, az Orbán-kormányok egyik csúcsvállalatának számító 4iG első számú embere, akinek cége rengeteg nagy értékű állami megrendelést kapott az előző kormányok alatt. A kormányváltás előtt esni kezdett, majd bezuhant a 4iG árfolyama, a 2025. őszi csúcshoz képest több mint 70 százalékot esett. Ez Jászai vagyonán is meglátszott, de így is 254 milliárd forint vagyont becsült esetében a Forbes. Az új kormány átfogóan vizsgálja a 4iG és az állam közös üzleteit, átvilágítják az Antenna Hungária- és Vodafone-tranzakciókat, az 1,3 billió forintos honvédelmi keretszerződést és a több mint 850 milliárdos műholdprogramot. Ennek ellenére a cég bejelentette, hogy 2027 végén a Nasdaqra készül.
Nem sokkal követi őt Tiborcz István, Orbán Viktor volt miniszterelnök veje, összesen 185,6 milliárd forint becsült vagyonnal. Vagyonának alapját az ingatlanjai és a bankszektor adják, harmadát a BDPST teszi ki, ami tavaly 2,5 milliárdos nyereséget termelt. 2021-ben szerezte meg részesedését a Gránit Bankban, majd pár hete jelentette be cégcsoportja, a BDPST Group, hogy eladják ezeket az FZS Mag Investment Kft.-nek és két vele összehangoltan eljáró hazai befektetőtársaságnak, valamint a Fafner Capitalnek. Kiszállnia viszont nem annyira egyszerű a hazai befektetéseiből, az eseményt kívülről figyelők szerint elég nagy kockázatot vállalnak a vásárlók, mivel egyelőre még nem lehet tudni, lecsap-e a jövőben az NVVH ezekre az érdekeltségekre. A tranzakciókat mindenesetre a Magyar Nemzeti Banknak még jóvá kell hagynia.
A Forbes listáján 24. lett Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. elnöke és vezérigazgatója, vagyonát 136,6 milliárd forintra becsülték. A kormányváltás előtt neve azért került be a hírekbe, mert nyíltan a Fidesz támogatására szólította fel a dolgozóit, idén nyáron pedig cége csődeljárást kezdeményezett maga ellen, miután a kormány bejelentette, elállnak a Zugló Városközpont projekt megvásárlásától és visszakérik a csoportnak már kifizetett 315 milliárd forintot. Vagyonának nagy része a külgazdasági nehézségek miatt gyengélkedő építőiparból jön, de cégének becsült értéke a Forbes szerint az eszközállomány növekedése miatt hatvan százalékkal, 118 milliárd forintra nőtt.
A listára felfért Balásy Gyula is (39. hely, 91 milliárd forint becsült vagyon), aki a választás után a Kontrollnak adott emlékezetes interjúban felajánlotta a tíz évig szinte monopolhelyzetben lévő cégeit és magántőkealapokban tartott milliárdjait az államnak. A Forbesszal évekig pereskedő Hell Energy Magyarország Kft. miskolci tulajdonos testvérpárja, Barabás Ernő és Barabás Zsolt az 50. helyre került, vagyonukat fejenként 71,2 milliárd forintra becsülték. A Hell felívelésében jelentős szerepet játszottak az állami támogatások, 2025-ben például 5,3 milliárd forintnyi közpénzt kaptak. A cégcsoport forgalma külföldön (tavaly 120 milliárd forint) már egy ideje meghaladja a hazait (tavaly 97 milliárd forint), de a fő termelő cég profitja csökkent, nagyrészt a forint–euró árfolyam ingadozása miatt.
Habony Árpád idén először került fel a Forbes listájára, méghozzá az 52. helyen. Az egykori kormányzati tanácsadó monopolhelyzetben van a budapesti kaszinópiacon, öt fővárosi kaszinót üzemeltet, de az online szerencsejáték-piacon is egyeduralkodó. Lakcímét idén megváltoztatta, a céges adatbázisok szerint egy észak-olaszországi villában található a hivatalos lakcíme. Pár hete kiderült, hogy diplomata-útlevelet is kapott az előző kormánytól, amit még mindig nem adott vissza.
Schmidt Máriáról régóta tudni, hogy vagyonos ember, ő a 62. helyen zárt 57 milliárd forint becsült vagyonnal. 2025-ben még jól teljesített a családja többségi tulajdonában lévő Budapest Ingatlan (BIF) Nyrt. 15 milliárd forint árbevétellel, de a részvényárfolyama csökkenni kezdett, a cég becsült értéke 35 százalékot csökkent 2025-höz képest. Schmidt főigazgatói megbízatását az átvilágítás alatt lévő Terror Házában idén szeptemberben szüntette meg Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
74. helyre fért fel Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszter, vagyonát közel 37 milliárdra becsülte a Forbes, vagyonának legfőbb forrásai a kaszinók és a befektetések. 2022-ben, amikor miniszter lett, kiszállt korábbi nagyobb üzleteiből, így a cseh repülőgépgyár Aero Vodochodyből is, a vagyonkezelőjét, a London Capitalt viszont megtartotta. Korábban a kaszinóüzlet milliárdos osztalékot termelt Szalay-Bobrovniczkynak, viszont 2025-ben 675 milliós veszteséget hozott.
