„Veszélyes EU-csúcs elé nézünk. Ketrecharc lesz” – posztolta szerdán a Facebookra Orbán Viktor. A miniszterelnök Koppenhágába, az uniós állam- és kormányfők informális találkozójára készült. Másnap európai, EU-n kívüli kollégáikkal kiegészülve folytatják a csúcsot. (Az őszi dupla ülés tavalyi kiadását Budapesten rendezték meg.)
Orbán az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent idézte, aki a politikai évadnyitójában arról beszélt, hogy „Európa harcban áll”. Nem tette oda a folytatást, hogy „Európának harcolnia kell a helyéért a világban, ahol számos nagyhatalom vagy kettősséggel, vagy nyílt ellenségességgel néz Európára”. Helyette a lengyel miniszterelnök nyilatkozatát tette utána, aki Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról úgy vélte, „fel kell ismernünk, hogy ez a mi háborúnk”, és a svédét, aki szerinte az ukrán EU-tagsági folyamatnál fokozná a nyomást a blokkoló magyar kormányon.
„Baljós előjelek. Európa öles léptekkel halad a háború felé. A magyar valóság az, hogy a szomszédban nem a mi háborúnkat vívják. Ukrajna EU-tagsága ügyében nincs európai egység, nélkülünk nem is lehet. A magyarok pénzét pedig nem fogják Ukrajnába küldeni. Ameddig Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig biztosan nem!” – írta a miniszterelnök.
Európa védelme és Ukrajna a két fő téma
„Két kérdésre fogunk összpontosítani: az európai közös védelmi készültség megerősítésére, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatásunk fokozására”
– üzente az állam- és kormányfőknek a meghívójában António Costa. Az állam- és kormányfői testület, az Európai Tanács elnöke szerint „a lengyelországi és romániai légtér közelmúltbeli, Oroszország általi megsértésének esetei határozottan emlékeztettek minket arra, hogy fel kell gyorsítanunk és el kell mélyítenünk erőfeszítéseinket”.
„A korábbi üléseken egyetértettünk abban, hogy Európának a védelem terén többet kell tennie – és többet kell közösen tennie. A menetirány egyértelmű: olyan Európát építünk, amely képes hatékonyan, autonóm módon és közösen reagálni a ma és a holnap fenyegetéseire. Ezt az elkötelezettséget testesíti meg az a magunk számára meghatározott törekvés, hogy 2030-ig jelentős mértékben megerősítsük Európa közös védelmi készültségét” – emlékeztetett a védelmi kiadások növelését segítő csomagra. A magyar kormány a három eleméből a költségvetési lazítással és az elsőre parlamenti határozatban leszólt, majd a tagállamok közül a harmadik legnagyobb igénnyel egy kedvezményes hitellel is élt, amelyről Menczer Tamás Fidesz-szóvivő korábban kijelentette, „ebből nem kérünk”. Costa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kölcsönnel „az általunk eszközölt beruházásokat hatékonyabbá és észszerűbbé is kell tennünk”, vagyis ne csak több pénzt költsenek el, hanem „minden eurónak a közös biztonságunkat és a stratégiai autonómiánkat kell erősítenie”.
A cél az lenne, hogy irányt mutassanak a 2030-as célhoz, legyen egy közös értelmezésük róla, hová akarnak eljutni. A javasolt témák egyikeként arról is tárgyalnának,
„hogyan használhatjuk fel eszközeinket és programjainkat annak érdekében, hogy támogatást nyújtsunk a keleti régióban fekvő, fokozott fenyegetésekkel szembesülő tagállamainknak”.
Nem mondta ki, de többek között arra a drónfalra utalt, aminek a múlt heti előkészítő megbeszélésén végül a magyar kormány is részt vett. (A gyanú szerint egy „professzionális szereplő” drónjait nemrég Dániában is észlelték, ezért még a polgári eszközök reptetését is letiltották a csúcs hetére.)
„Szeretném továbbá, ha Koppenhágában megvitatnánk, miként lehetne további támogatást nyújtani Ukrajnának, valamint igazságos és tartós békét elérni”, mert „biztonságunk szorosan összefügg Ukrajna biztonságával”.
A támogatáshoz Von der Leyen a szeptemberi évadnyitójában jelentette be, hogy a lefoglalt orosz vagyon felhasználásával jóvátételi kölcsönt nyújtanának Ukrajnának, nemrég pedig azt fejtegette, hogy biztosítaniuk kellene: a pénz védelmi részéből Európában támogassanak beszerzéseket. A pontos részleteket még mindig nem mutatták be, mert jogi kérdéseket is felvet, hiszen elvileg bármikor képesnek kell lenniük arra, hogy visszaadják a vagyont.
Eddig csak a belőle nyert hozamot fölözték le. A G7-ekkel közösen adott, orosz forrás felhasználásával visszafizetett hitelnél a máltai mellett a magyar kormány tartózkodott, ami gyakorlatilag udvarias nemnek számít. A Politico szerint vizsgálják, hogyan kerüljék ki az esetleges magyar vétót az új tervnél, ami már továbblépne az eddigi kölcsönön. Ugyanakkor nyilvánosan más emelt szót az ötlet miatt: a vagyon túlnyomó része Belgiumban van, és az Euractiv cikke alapján az ország miniszterelnöke, Bart de Wever figyelmeztetett: az nem működik, hogy „elveszik Putyin pénzét”, de rájuk hárítják a kockázatokat.
Nem ez lesz az egyetlen olyan téma a csúcson, ahol a hírek szerint magyar blokkolás miatt vizsgálják, hogyan léphetnek tovább Orbán nélkül. „Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának is folytatódnia kell” – írta Costa. „Ukrajna reformtörekvései a háború dacára is figyelemreméltóak. Biztosítanunk kell, hogy ez a lendület a csatlakozás felé tett valódi lépésekben is tükröződjön.” A 35 tárgyalási fejezetből az első csoport megnyitása következne, de ezt a magyar kormány már több mint fél éve blokkolja, a csatlakozási folyamat mérföldköveinél az EU kvázialkotmánya egyhangú döntést követel meg. A Politico forrásai ráadásul több tagállamot is soroltak, ahonnan ellenállásra lehet számítani, mert más tagjelölteknél mások – például Észak-Macedóniánál a görögök és a bolgárok – használják ki a vétólehetőségeiket.
Az Európai Tanács elnöke mindenesetre a meghívójában emlékeztetett rá, hogy az informális ülésen hivatalosan még nem döntenek semmiről. „Mindkét témára – az európai védelemre és Ukrajnára – visszatérünk majd az Európai Tanács október végén tartandó brüsszeli ülésén, ahol hivatalos formába fogjuk önteni iránymutatásainkat.”
Nem tette hozzá, de Ukrajnáról csütörtökön az érintett ország vezetőjével is tárgyalhatnak: az Európai Politikai Közösség (EPK) ülésére elvileg Volodimir Zelenszkij is hivatalos, így a tavalyi budapesti EPK-csúcshoz hasonlóan várhatóan ismét egy légtérben lesz Orbánékkal.
Mindeközben Szijjártó
Szerdán egy bokor felvezetésével Szijjártó Péter is szükségét érezte, hogy külgazdasági és külügyminiszterként nyilatkozzon a kora délután induló állam- és kormányfői EU-csúcsról. Budapestről rögtön olyasmivel nyitott, ami nincs Koppenhágában a fő témák között.
„Brüsszel a háborús készülődés jegyében olyan költségvetést készített elő a következő hét esztendőre, ami inkább szól Ukrajnáról, mint az Európai Unióról” – ismételte az állítást, amelyet már a végleges javaslat ismerete előtt is bedobtak a 2028-2035-ös büdzsé tervezetéről, akkor sem mertek 20-25 százaléknál nagyobbat mondani, és még ez sem stimmelt. (Bóka János EU-ügyi miniszter júliusban utólag úgy igyekezett menteni a helyzetet az Indexnek, hogy „közvetve” menne ennyi pénz, de nem árulta el, miből számolták ki. Csak pár, összegre messze nem stimmelő példát hozott fel a 2028-ban induló költségvetés javaslatánál, köztük a 2027-ig tartó védelmi hitelt, amelyből azóta a magyar kormány igényelte az egyik legnagyobb darabot.)
„Brüsszel, az Európai Bizottság az európai emberek pénzét, köztük a magyar emberek pénzét is Ukrajnába akarja küldeni, az ukrán államra és az ukrán hadseregre akarja fordítani” – állította Szijjártó az ülés előtt, holott többek között az orosz vagyont felhasználó ukrán hitelről lesz szó, aminél Von der Leyen szerint biztosítaniuk kellene: a védelmi részéből Európában támogassanak beszerzéseket.
Cikkünket frissítettük Szijjártó Péter videójával.
