Az uniós vezetők széles körben támogatták az európai drónfalat és más projekteket, amelyek erősítik Európa védelmét – jelentette be az állam- és kormányfők szerdai ülése után António Costa, az Európai Tanács elnöke.
Nem mindenki lelkesedett a keleti drónfalért
Többek között a magyar kormány is részt vett a drónfalról szóló múlt heti megbeszélésen, bár Orbán Viktor a szerdai koppenhágai ülésre érkezve csak annyit mondott a tervről, hogy akár van, akár nincs, lelövik a magyar légtérbe belépő külföldi eszközöket. (Erre az elmúlt években legalább két ellenpélda is volt.)
Más keleti tagállamokból, különösen a balti volt szovjet tagköztársaságokból lelkesebben nyilatkoztak az ötletről. Például Evika Siliņa lett miniszterelnök nagyon időszerűnek tartotta a témát a „dróninvázió” miatt – arra utalva, hogy az utóbbi napokban többek között a házigazda dánok légterét is megsértette a gyanú szerint egy „professzionális szereplő”.
Az Ekathimerini görög lap szerint viszont Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a keleti mellett a déli határt is meg kell védeni. „A dolgok kifinomultabbak és összetettebbek” – nyilatkozott visszafogottabban a drónfalról Emmanuel Macron francia elnök is. „Nem igazán érdekel, hogyan hívjuk, amíg működik” – válaszolta a véleménykülönbségeket firtató kérdésre az ülés végén Mette Frederiksen dán kormányfő.
Az EU „minden négyzetcentiméterének” biztonságban kell lennie
Costa szerint az a céljuk, hogy felépítsék a védelem Európáját, szerdán egy újabb lépést tettek, az Európai Bizottság pedig két héten belül bemutat egy ütemtervet 2030-ig a képességeik megerősítéséhez.
Az EU „minden négyzetcentiméterének” és polgárának biztonságban kell lennie, ezért erőteljes választ kell adniuk a drónberepülésekhez hasonló hibrid háborús taktikákra, jelentette ki Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke úgy látta, a béke megőrzése mindig is az EU központi feladata volt, de „a kerekek már forognak”. Többek között azt a hitelt hozta fel erre példának, amelyből a magyar kormány kérte a harmadik legnagyobb részt. A kiadások felpörgetése után az a feladatuk, hogy betömjék a lyukakat a képességeikben, ez lenne a célja az ütemtervnek, konkrét mérföldkövekkel, jelezte.
Dánia miniszterelnöke úgy látta, hogy a vezetők támogatták az ütemtervet megalapozó dokumentumot.
„A fő célunk egy olyan erős Európa felépítése, hogy a háború ne legyen lehetőség”
– fogalmazott Frederiksen.
„Egyikünket leszámítva” mindenki támogatta Ukrajna csatlakozási folyamatának előmozdítását
Az Európai Unió 2022 februárja óta határozottan Ukrajna mellett áll – jelentette ki Costa annak az állam- és kormányfői testületnek az elnökeként, amelynek a legutóbbi három formális ülésén nem tudtak semmilyen közös következtetést kiadni Ukrajnáról, csak Orbán Viktor nélkül, a 27-ből 26-an. „Kikövezzük az utat Ukrajna európai uniós tagsága előtt” – fogalmazott a folyamatról, ahol a magyar kormány blokkolja, hogy megnyissák az első csatlakozási fejezeteket a 35-ből. Costa szerint Ukrajna leszállította a szükséges reformokat, és ezt az Európai Bizottság is elismerte. (Nem tette hozzá, de ezt a legutóbbi hivatalos EU-csúcson a 26-ok is kimondták.) „A bővítés érdemalapú folyamat”, erősebbé teszi Európát.
Nem tért ki rá, hogy a Politico szerint a fejezetek megnyitásánál eltérne az eddigi egyhangúságtól. Az ötletet Orbán már az ülésre érkezve elutasította, és mások se feltétlenül támogatnák. Az EUrologus tanácsi forrásból úgy értesült, a tervet egyértelműen pozitívan fogadták, kivéve a magyar kormányt, amely ellenezte. A Politico arról írt, hogy páran hozzászóltak, köztük volt Orbán – főként azért, hogy a terv ellen foglaljon állást, bár megfogalmazásból nem teljesen egyértelmű, csak a magyar miniszterelnökre vagy másokra is értik-e ezt.
Frederiksen a záró sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „egyikünket leszámítva mindannyian támogattuk” Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának előmozdítását.
Az ország támogatására Von der Leyen még szeptemberben jelentett be egy orosz vagyon bevonásával finanszírozott jóvátételi hitelt, de még mindig nem tett közzé erről hivatalos javaslatot. A bizottsági elnök szerdán annyi részletet elárult, hogy a hitelt feltételekhez kötött részletekben fizetnék ki, és az EU védelmi iparát erősítenék azzal, hogy egy részét „Európában és Európával” kellene beszerzésekre fordítani.
Az orosz vagyont közben nem koboznák el, emelte ki – nem véletlenül. Az ülésre érkezve Macron arra figyelmeztetett, hogy be kell tartaniuk a nemzetközi jogot, és emlékeztetett mindenkit Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever aggodalmaira. A lefoglalt vagyon túlnyomó része Belgiumban van, és De Wever ellenezte, hogy csak ők viseljék a kockázatokat, amit a vagyon felhasználása jelenthet. Von der Leyen szerdán elismerte, hogy valóban nem háríthatják egyedül Belgiumra a kockázatokat, azokat „szélesebb vállakra kellene helyezni”.
Costa szerint Oroszországnak meg kell értenie, hogy Ukrajna partnereinek megvan az akaratereje a támogatásához egy igazságos és tartós békéig. Hangsúlyozta, hogy az asztalon van egy új szankciócsomag, de az elemei között nem említette a cseppfolyós földgáz kitiltásának felgyorsítását.
Az orosz olaj és földgáz kivezetésére már van egy vétóálló uniós javaslat, de az elfogadásához a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek (EP-nek) végig kell menniük a rendes jogalkotási folyamaton. Roberta Metsola, az EP elnöke szerint a képviselő-testület a maga részéről készen áll rá, hogy „teljesen leváljanak” az orosz fosszilis tüzelőanyagokról, így az EU egyáltalán ne függjön Oroszországtól. A védelempolitikánál is egyszerűsítették a belső eljárásaikat, mert az utolsó dolog, amire szükségük van, hogy az uniós intézmények egymásra mutogassanak. Általánosságban elismerte, hogy az EP-ben „nehéz politikai többséget találni”, de ez eddig mindig sikerült.
Egy résztvevő kimaradt, egy kakukktojás történetesen épp arra járt
A találkozóról épp Orbán egyik legszorosabb szövetségese, Robert Fico hiányzott egészségügyi okokból, de a csúcs idejére Dániába hívták Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnököt. A dán fennhatóságú autonóm terület az 1980-as években kilépett az EU elődjéből, ám a csúcs margóján Nielsen Costával is egyeztetett.
Csütörtökre még többen érkeznek: ekkor szinte minden európai ország vezetője Koppenhágába utazik, hogy részt vegyen az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóján. A meghívottak között van Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, így többek között a tavalyi, budapesti EPK-üléshez hasonlóan ismét egy légtérben lehet Orbánnal.
A szerdai csúcstalálkozó eleve informális volt, így Costa bejelentette, hogy a hivatalos döntések a következő, pár hét múlva esedékes csúcson várhatóak.
