Orbán: Ukrajna egy hősies ország. Támogatnunk kell őket. Ez nem kérdés. A kérdés a forma, hogy hogyan tegyük.
„Lőjék le ezeket! Ennyi” – válaszolta vállvonással Orbán Viktor szerdán, a koppenhágai informális EU-csúcsra érkezve arra a kérdésre, mit gondol a drónbehatolásokról Dánia felett. Ha olyan drónok vannak, „amelyek nem az államhoz tartoznak, lőjék le” – ismételte.
A – gyanú szerint egy „professzionális szereplő” által indított – drónokat nemrég Dániában is észlelték, ezért még a polgári eszközök reptetését is letiltották a csúcs hetére. A találkozón többek között egy drónfal tervéről is egyeztetnek, az erről szóló előkészítő megbeszéléshez végül a magyar kormány is csatlakozott a múlt héten. „Mi minden katonai együttműködést támogatunk. Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, mi lelőjük – ha van drónfal, ha nincs” – nyilatkozta erről a miniszterelnök.
„Semmiképp” – tiltakozott már a kérdés legelején az ülést levezető António Costa egyik javaslata ellen, így elsőre ki sem derült, Ukrajna első EU-csatlakozási fejezeteinek megnyitásáról van szó a 35-ből vagy az orosz vagyonból finanszírozott ukrán hitel ügyéről – sajtóhírek szerint mindkettőnél vizsgálják egy esetleges magyar vétó megkerülését. Második nekifutásra kiderült, előbbiről van szó. Jogilag szigorúan meghatározott az eljárás, ahhoz kell ragaszkodni, ami egyhangú döntést jelent – utalt rá Orbán, hogy az EU kvázialkotmánya egyhangúsághoz köti a csatlakozási folyamat több kulcsfontosságú lépését.
Később arról beszélt, hogy az ukrán tagságról volt egy „referendum”, és ellene szavaztak. „A magyarok egyszerűen nem akarnak ugyanahhoz az integrációs formához tartozni”, mint Ukrajna, legyen az a NATO vagy az EU, így legyen inkább egy stratégiai megállapodás, mert az jó.
„Ukrajna egy hősies ország. Támogatnunk kell őket. Ez nem kérdés. A kérdés az a forma, hogy hogyan tegyük. A tagság túl sok, csak stratégiai megállapodásra van szükség.”
„Senki sem tudja, mi fog történni száz év múlva”, de ma nyilván nem – válaszolta arra, lehetségesnek tartja-e Ukrajna EU-tagságát a jövőben. Különben bejönne a háború az EU-ba, az EU pénze pedig Ukrajnába menne, jelentette ki.
Fenntartotta, hogy Ukrajna nem szuverén, mert nem tudja magát fenntartani pénzügyileg, „mi fizetjük a hadsereget”, a bürokráciát, a nyugdíjakat, mindent. „Ez nem egy morális kijelentés, ez pénzügyi tény.”
A miniszterelnök reménykedett abban, hogy a Barátság kőolajvezeték továbbra is úgy fog működni, ahogy eddig. Magyarország szuverén, dönthet az energiamixéről. A horvát Adria-vezetékről azt mondta, az kisebb, kiegészítő, mellette szükség lenne egy elsődleges vezetékre, és az egyedüli ilyen orosz, Magyarországnak pedig nincs tengerpartja. (A Mol és a horvát Janaf a múlt héten kezdett nyilatkozatváltásba arról, el tudja-e látni a vezeték a magyar energiacég finomítóinak éves szükségletét.)
Donald Trump tiszteletben tartja más országok szuverenitását, jelentette ki Orbán, az európaiak szerinte agresszívebbek, egy másik kérdésre pedig azt állította, őt senki nem kérte az orosz olajszállítások leállítására. (Az Egyesült Államok elnöke jelezte, beszélne Orbánnal az orosz olaj leállításáról, majd erről telefonon egyeztettek, Trump pedig már azt hangoztatta: a magyarok „nem tehetik meg”, hogy máshonnan vásároljanak, mert „egyetlen gázvezetékük van”.)
Az Európai Tanács 2022. márciusi ülésén kimondták: „az Európai Unió fokozatosan, a lehető leggyorsabban meg fogja szüntetni az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét”, de „figyelembe fogják venni a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetét”. Az Európai Tanács egyhangúlag adja ki a végkövetkeztetéseit, Magyarországról akkor és azóta is Orbán Viktor vesz részt az ülésein. Idén az Európai Bizottság javasolt egy jogszabályt, hogy 2027 végére fokozatosan kivezessék az orosz gázt és kőolajat, a blokkolásához lakosságtól függően legalább négy kormány kellene.
A miniszterelnök Facebook-oldalának szerdai bejegyzése szerint „egyrészt politikai döntéseket akarnak hozni, hogy ismerjük el az ukrán-orosz háborút saját háborúként” – írta az informális, azaz hivatalos döntéseket nem hozó csúcs elején. „Második, hogy adjunk több pénzt ennek megfelelően Ukrajnának” – hagyta le, hogy ezt a „jóvátételi kölcsönt” lefoglalt orosz vagyont felhasználva adnák. „A harmadik, hogy gyorsítsuk fel Ukrajna tagságát” – közölte a magyar blokkolás miatt az első fejezetcsoport megnyitása előtt beragadt folyamatról, a „negyedik pedig az, hogy ne vásároljunk olajat meg gázt Oroszországtól”. (A fokozatos kivezetésére van egy vétóálló jogszabály-javaslat, de a cseppfolyós, tengeren szállított földgáz kitiltását előbbre vehetik az új szankciócsomaggal.) „Ezek mind ellentétesek Magyarország érdekeivel, és ezekre nekem nemet kell mondanom. Ezt hívják itt ketrecharcnak.”
Arról, hogy az ülés elnöke milyen témákat jelölt meg és mi várható az informális csúcstalálkozón, itt írtunk bővebben.
