Javasolták több mint 1500 milliárd forintnyi EU-pénz felszabadítását, ami az „Erasmus-ügyet” is megoldaná

Az Európai Bizottság szerdán javasolta, hogy szüntessék meg a magyar feltételességi jogállamisági eljárást. Ha a tagállami kormányok ezt megszavazzák, 4,2 milliárd eurónyi (mostani árfolyamon több mint 1500 milliárd forintnyi) befagyasztott támogatáshoz nyílik meg az út, és a modellváltó egyetemek is teljesen hozzáférhetnek az uniós programok, köztük az Erasmus+ oktatási cserék és a Horizont Európa kutatási együttműködések forrásaihoz.

„Magyarország fontos lépéseket tett, hogy megerősítse a jogállamiságot, és megvédje az uniónk pénzügyi érdekeit” – idézte a testület közleménye az elnökét. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy

„ma azt javasoljuk, hogy elérhetővé tegyünk 4,2 milliárd eurót”, valamint „újra kinyissuk az Erasmus+” és a Horizont Európa ajtaját minden magyar diák és kutató előtt.

„Nagyon örülök, hogy majd ismét teljes mértékben élvezhetik a lehetőségeket, amelyeket az uniónk hoz létre. Ez megmutatja, hogy a reformok eredményeket hoznak.”

A testület a közleménye alapján „arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország orvosolta a korábban feltárt hiányosságokat és gyengeségeket olyan területeken, mint a közbeszerzés, a korrupcióellenes keretrendszer, az összeférhetetlenségi kockázatok, valamint az ügyészi fellépés hatékonysága”. Megerősítették az Integritás Hatóság jogköreit, átfogó vagyonbevallási rendszert hoztak létre, növelték a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) átláthatóságát és orvosolták az összeférhetetlenségi problémáikat, mielőtt megszüntetnék ezeket. Kiterjesztették az ügyészi és nyomozási döntések igazságügyi felülvizsgálatát, megerősítették az uniós források felügyeletét, valamint a közbeszerzések átláthatóságát. Mindezeknek köszönhetően

az Európai Bizottság szerint már nem állnak fenn a feltételek az eljárás folytatásához.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Dávid Dóra, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője is üdvözölte a hírt Facebookon.

A javaslat elfogadására alapesetben egy hónapja lesz a tagállami kormányokból álló Tanácsnak. Ahogy az eljárás megindításakor, úgy most is minősített többségre lesz szükség a testületben.

Akkor, 2022-ben a 27-ből 25 kormány szavazott igennel arra, hogy megkezdjék az eljárást. A lépéssel a felzárkóztatási támogatások elköltését részletező magyar operatív programok közül háromból fagyasztottak be 55-55 százalékot. Az akkori magyar kormány már előtte is hónapokig egyeztetett az Európai Bizottsággal a feltételekről, és nem hivatalosan többet is teljesített (ezt méltányolta a Tanács, amikor 55 százalékra módosította az eredetileg 65 százalékos javaslatot), de a tárgyalások 2024 elejére zátonyra futottak.

Az eredetileg 6,3 milliárd eurós befagyasztott összeg mostanra 4,2 milliárd euróra csökkent, mert az előző kormány 2024 és 2025 végén is elbukott egy-egy milliárd eurót. A szerdai bejelentés azt jelenti, hogy az alapesetben egy hónapos jóváhagyás miatt ez gyakorlatilag biztosan nem ismétlődik meg 2026 végén.

A befagyasztás mellett a Tanács a 2022-es döntéssel eltiltotta az uniós kötelezettségvállalásoktól a kekvákat és az ilyen fenntartású intézményeket. Emiatt régóta sürgető lett volna a helyzet megoldása, mert a Horizont Európai kutatási együttműködéseknél már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak modellváltó egyetemekről, és 2024 őszére egyikről sem lehetett Erasmus+ oktatási cserékre menni.

Az előző kormány a 17 feltételből hivatalosan egyedül ennél az egynél kért értékelést 2024-ben úgy, hogy hiába módosított a kekvákról szóló jogszabályon, bevallottan így sem teljesített minden bizottsági elvárást. Az uniós testület 2024 decemberében tucatnyi problémát sorolt fel a törvénynél, amelyen ennek ellenére a kormányváltásig nem módosítottak. (A kekvák választás utáni átalakításáról és fokozatos kivetéséről itt, a többi hiányzó feltételt teljesítő csomagról ebben a cikkünkben írtunk.)

Az új kormány május végén kötött politikai megállapodást arról, hogyan teljesítheti a feltételeket 16,4 milliárd euróhoz, benne a 4,2 milliárd eurós feltételességi eljárás befejezéséhez. Szeptember 9-én értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy letudta a szükséges lépéseket.

Mikorra lehet ebből pénz?

Az Erasmusnál jellemzően nyáron kötnek olyan kétéves szerződéseket, amelyek 2024 őszére pörögtek ki mind a modellváltó egyetemeknél, emiatt nem lehetett onnantól egyikről sem erasmusozni. Mivel az őszi félév már elkezdődött, és a Tanácsnak is még döntenie kell, várhatóan legkorábban a tavaszi félévtől lehet majd újra Erasmus cserékre menni az érintett egyetemekről. Ujvári Balázs bizottsági szóvivő a testület szerdai sajtótájékoztatóján csak annyit erősített meg a magyar RTL kérdésére, hogy az egyetemek a tanácsi döntés után tudnak majd kötelezettségvállalásokat kötni.

Ahogy technikailag (diákokat fogadóként) az Erasmusból, úgy a Horizontból sem zárták ki a modellváltó egyetemeket, pláne nem minden magyar egyetemet, de a korlátozás utóbbi programnál is gyakorlati gondokat okozott. A kötelezettségvállalási tiltás a Horizont Európánál azt jelentette, hogy részt vehetnek benne, de nem kaphatnak belőle uniós támogatást, és nem számítanak az EU-n belüli résztvevőkre általában elvárt minimális létszámnál. A modellváltó egyetemekről arra panaszkodtak, hogy a többi résztvevő kerüli őket a közös projekteknél. A pénzt egy hazai költségvetésből finanszírozott alappal pótolta az előző kormány. A modellváltó egyetemek elvben a még folyó projekteknél is beszállhatnak teljes jogú tagként, ha befejezik az eljárást.

A 4,2 milliárd eurót nem egyben, hanem a már megvalósított fejlesztésekre benyújtott számlákért cserébe fizetik ki a 2021–2027-es uniós költségvetés felzárkóztatási támogatásaiból. Még a három érintett program mindegyikénél messze a 45 százalékos plafon.

További 12,2 milliárd euróhoz is sínen van az előfeltételek túlnyomó többsége

A szerdai bejelentés azt is jelenti, hogy gyakorlatilag a 16,4 milliárd eurós csomag legnagyobb, 10 milliárd eurós részét jelentő helyreállítási alapnál is teljesült az előfeltételek túlnyomó többsége. (A 2023 végén kipipáltatott igazságügyi reformot leszámítva szinte teljesen átfedik egymást.)

Ott külön bírálják el a magyar kormány kifizetési kérelmét. A „szupermérföldköveknek” nevezett jogállamisági előfeltételeken túl még több mint száz fejlesztést, célt és reformot, azaz „mérföldkövet” is le kell tudni, utóbbiak a pénz arányos lehívásához kellenek. (Magyarul ha akár csak egy szupermérföldkő nem teljesül, minden pénz ugrik a helyreállítási alapból, ha egy vagy több sima mérföldkő, csak egy rész veszik el.) Ezeket augusztus végéig kellett teljesíteni, a kormány szerint mindet letudták határidőre.

A pénzt a szeptember végéig beadható kifizetési kérelem jóváhagyása után év végéig lehet kifizetni. Ebből derül majd ki, valóban el tudtak-e számolni minden szuper- és sima mérföldkövet. Az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján rákérdeztek, hogy a magyar kormány beadott-e már kifizetési kérelmet, mire Maciej Berestecki szóvivő közölte: „ahhoz, hogy Magyarország megkaphassa ezeket a forrásokat, el kell küldenie a kifizetési kérelmét szeptember végéig”. A bizottsági válasz erősen arra utal – és ezt más forrásból is megerősítették a Telexnek –, hogy itt még nem futott be a kifizetési kérelem.

Az előző kormány saját vállalású sima mérföldköveit az elmaradt előfinanszírozandó fejlesztések, teljesítési hiányosságok, helyenként szabálytalanságok gyanúja miatt rohamtempóban kellett újraszabnia a májusban hivatalba lépett kormánynak. Az eredeti helyreállítási terv jelentős részét (összegre háromnegyedét) egy nagyobb és egy utolsó pillanatos kisebb módosítással átírták.

Az akadémiai szabadság hiányosságai miatt további 2,2 milliárd eurót zároltak, ez a kekvás feltétellel függ össze. Erről az Európai Bizottság egyedül dönt.

Maciej Berestecki szerdai összesítése alapján ezen felül még nagyjából 1,3 milliárd euró nem elérhető. Nagyjából 500 milliót az akadémiai szabadsághoz hasonló horizontális feljogosító feltétel miatt blokkoltak (nem tette hozzá, de a túlnyomó részéhez már szintén megkezdte a kormány a feltételek teljesítését). 800 millióhoz nem jogállamisági, hanem szakmai, „tematikus” feltételeket kell letudni. (Utóbbiakról korábban itt írtunk.)

Cikkünket kiegészítettük az Európai Bizottság napi sajtótájékoztatója alapján.