Törökbálint is korlátozná a betelepülést, egyes részein ötmillió forint hozzájárulást kellene fizetni minden megvásárolt ingatlan után
Törökbálint is élni kíván a júniusban elfogadott önazonossági törvénnyel, amelynek segítségével az önkormányzatok rendelettel korlátozhatják a beköltözéseket. Szőke Péter polgármester kedden közölte, hogy a város képviselő-testülete elé terjeszt egy önazonossági rendelettervezetet, mely két településrészen, a volt téglagyár, illetve a Napliget területén korlátozná a betelepülést.
A tervezet két fő pontja:
- A volt téglagyár területén nem tulajdonosként betelepülő számára lakcím csak egymillió forint hozzájárulás megfizetése esetén létesíthető.
- A volt téglagyár és a Napliget területén ingatlanvásárlás esetén 5 millió forint „betelepülési hozzájárulást” kell fizetni. Ez a tervezet értelmében egy egyszeri díj, amelyet a város az infrastruktúra fejlesztésére és fenntartására tud fordítani.
Szőke posztjában azzal indokolta a korlátozás szükségességét, hogy „bár Törökbálint pénzügyi helyzete stabil, az önkormányzatokat sújtó központi elvonások és a drasztikusan megnövekedett működési (pl. rezsi) költségek miatt a fejlesztésekre fordítható forrásaink sajnos jelentősen lecsökkentek”, és a város infrastruktúrája is túlterhelt.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a javaslatról csak a helyi közösség véleménynyilvánítása után lehet dönteni, ezért az önkormányzat a tervezetet a közeljövőben társadalmi egyeztetésre fogja bocsátani.
Az Országgyűlés júniusban fogadta el azt a törvényt, amely segítségével az önkormányzatok több jogi eszközt is kaptak, hogy megakadályozzák a túlnépesedést. Rendelettel kiterjeszthetik az elővásárlási jogot, hogy előnybe kerüljenek az önkormányzat mellett a helyben élők. Feltételhez köthetik a beköltözők ingatlanvásárlását és lakcímbejelentését, sőt akár azt is kimondhatják, hogy a beköltözők nem létesíthetnek lakcímet a településen. Továbbá plusz helyi adókat határozhatnak meg a számukra.
Azóta több település élt is a lehetőséggel. Taktaharkányban például középfokú végzettséghez kötötték a beköltözést, Kiskunhalason felvetette a polgármester, hogy büntetett előéletűek ne költözhessenek be, Mezőkeresztesen pedig már vissza is vonták a saját rendeletüket, mert nem ment át a megyei kormányhivatal törvényességi felülvizsgálatán.
A Nógrád megyei Vizslás október eleji rendeletében különösen szigorú erkölcsi és anyagi feltételeket szabott, a beköltözőknek személyes meghallgatást is előírt.
Több önkormányzati rendelet is előírt betelepülési hozzájárulást; az alig 350 lelkes, Nógrád vármegyei Terénybe beköltözni akaró embereknek például félmillió forintot kell befizetni, de ha betartják a település szabályait, akkor ezt idővel majd visszakapják, a Pest megyei Abony pedig – az egyelőre nem konkretizált – beköltözési pénz mellett korlátozná azt is, mennyien lakhatnak egy lakásban.
Ugyan az „önazonossági rendelet” kritikusai szerint az sok helyen a romák beköltözésének megakadályozására szolgál, Törökbálinton – ahogy korábban a Komárom-Esztergom vármegyei Gyermelyen és a szomszédos Szomoron is – a korlátozás kizárólag anyagi természetű.
A törökbálinti volt téglagyár rozsdaövezeti besorolású területének hasznosításáról évek óta folyik az ötletelés. Ahogy arról 2023-ban írtunk, a Tomán Szabina és Csányi Sándor közös tulajdonában lévő Bálint Tó Invest Zrt. nevű vállalat lakásokat, szállodákat és irodákat akart építeni a területre, akár tíz százalékkal is növelve Törökbálint népességét, azonban a projekt végül zsákutcába futott.
