„Elnézést, nem hallom” – a mondat, aminek el kellett volna hangoznia Moszkvában

A diplomáciában szokásjog alapján forognak a tolmácsok, akik pozíciójuknál fogva a legmagasabb szintű átvilágításon esnek át. A külföldi utakra sokszor egyedül mennek, ilyenkor megesik, hogy a nagykövetségekről segítik ki őket annak érdekében, hogy ne legyenek annyira leterheltek. Kontrolltolmácsra mindenesetre nagy szükség lenne. Körbejártuk a legfontosabb kérdéseket.

• A tolmácsok pártfüggetlenek, pártpolitikamentesen és részrehajlás nélkül dolgoznak. Ez nem politikai pozíció.
• Ha a tolmács bármilyen okból (akusztika, motyogás stb.) nem hallja jól az alanyt, legalább egyszer jeleznie kell.
• A tolmács láthatatlan. Minél jobban végzi a munkáját, annál láthatatlanabb.
• Az ugyanazon tárgyaláson, de más partnereknek fordító tolmácsok egymás munkájába nem avatkoznak bele.

A fenti négy pont ha nem is teljesen, de nagy vonalakban megadja a választ azokra a kérdésekre, amelyek a moszkvai Orbán–Putyin-találkozó óta a legsűrűbben felbukkannak baráti beszélgetésekben, munkahelyi ebédeknél. A magyar miniszterelnök moszkvai utazása ugyanis főképp nem azért beszédtéma, mert Orbán Putyinnal arról is tárgyalt Moszkvában, hogy kivásárolhatják a magyarok a szankcionált orosz olajcégeket, vagy azért, mert beleilleszkedett Donald Trump orosz–ukrán béketervének idővonalába, és nem is azért, mert a magyar delegáció garantálta a magyar energiabiztonságot a látogatásával.

Sokkal inkább azért kerül elő napról napra témaként a moszkvai út, mert az Orbán Viktor számára fordító tolmács váratlanul pontatlanul tolmácsolt, és sokszor egészen mást is adott Vlagyimir Putyin szájába, mint amit az orosz elnök mondott. Megesett például, hogy az orosz vezetőtől elhangzott: „Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe.” „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik” – fordította Orbánnak a tolmács.

A magyar miniszterelnököt tapasztalt, a szakmáját több évtizede magas szinten képviselő tolmács kísérte el Putyinhoz, aki nem először fordított a két vezető megbeszélésén Orbán Viktornak. Ő volt ott a 2025. júliusi találkozójukon, a 2022. februárin is, de 2018-ban is ő segítette a miniszterelnököt. Szakmai kritika egyetlen alkalommal sem érte a tolmácsot, aki rendszeresen vesz részt a legmagasabb szintű magyar küldöttségek találkozóin, így ő kísérte el például Orbán Viktort Mihail Gorbacsov temetésére, a tavalyi találkozóra, két éve Üzbegisztánba, de tolmácsolt már Szijjártó Péternek is.

Hogyan kerülnek a tolmácsok a diplomáciába?

Borzalmas a nyelvi közbeszerzési metódus, mert bár nem jellemző, de ha éppen véletlenül megpályáztatnak minisztériumi szinten tolmácsolást vagy fordítást, amire az irodák jelentkezhetnek, akkor ott a legolcsóbb ajánlatot választják ki – beszélt a minisztériumi gyakorlatról a Telexnek az egyik, magas szintekre rálátó fordító, aki a szűk szakmai piac miatt nem szerette volna vállalni a nevét.

Forrásunk szerint a diplomáciában a tolmácsokat alapvetően egyébként nem közbeszerzés, hanem szokásjog alapján szokták hívni, és bár a kiválasztásnál akár szempont is lehet az ár, de az nem, hogy a tolmács politikai nézetei milyenek, mivel az elméletileg ki sem derül.

„Normális esetben egy tolmács pártfüggetlen, pártpolitikamentesen dolgozik, és bőven vannak a szakmánkban olyan veteránok is, akik már a rendszerváltáskor is tolmácsoltak. Ez nem politikai pozíció. Nem is lenne praktikus ilyen pozícióba rakni egy tolmácsot.”

Tévedés lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy a tolmácsok rendszeresen cserélődnek, pláne ilyen magas szintű diplomáciai eseményeken. A szakmát jól ismerő, Telexnek nyilatkozó tolmács szerint a magyar külügynek már megvannak a bejáratott tolmácsai, a listáikon pedig jellemzően jó szakemberek vannak, akik maradnak is. Emiatt azonban fiatalabbak, frissebb szakemberek csak elvétve tudnak bekerülni ezekre a kivételes pozíciókra – még ha ezek nem is állandó státuszok, hanem megbízási szerződéses pozíciók.

A listáról aztán vagy a külügyi titkár, vagy inkább a protokoll osztály valamelyik megbízott munkatársa felhívja a preferált tolmácsot, aki vagy vállalja a munkát, vagy nem.

A tolmácsok már napokkal a csúcstalálkozó előtt kiutazhatnak

Magas szintű diplomáciai eseményekkor előfordulhat, hogy a tolmácsok már napokkal korábban kiutazhatnak, itt ugyanis sokszor egyéb, kisebb delegációk számára is fordíthatnak háttértalálkozókon vagy üzleti megbeszéléseken – magyarázta a tolmács, aki szerint ilyenkor a delegációk igyekeznek a lehetőségekhez képest kitölteni a rendelkezésre álló időt, aminek az az eredménye, hogy a tolmács nagyon sokat dolgozik, és forrásunk szerint az sem igazán jellemző, hogy váltótársat vinnének neki.

A fentiek miatt azonban fennáll a rizikója annak, hogy mire valaki eljut a csúcstalálkozóig, egyszerűen elfárad a munkában, és nem tud úgy teljesíteni, ahogy kellene. Erre megoldás lehetne, ha a tolmácsok váltótárssal járnának, ám forrásunk szerint emiatt a tolmácsok nemigen szeretnének, mernek szólni, mert tartanak tőle, hogy ha kritikát fogalmaznak meg, akkor majd legközelebb nem hívják őket.

Pedig azt, hogy igenis nagy szükség van kontrolltolmácsra, Katrein Ferenc, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt műveleti igazgatója is megerősítette a Telexnek. Ő azt mondta, hogy amikor magasabb szintű megbeszélésük vagy tárgyalásuk volt, akkor ott a tolmács kontrolltolmáccsal dolgozott, még akkor is, ha mindenki tudta használni a közös nyelvet.

„Mind a két félnek volt saját tolmácsa kontrolltolmáccsal, és a két tolmács mindig megbeszélte egymás között, hogy éppen ki fog aktuálisan fordítani. A másik közben végig figyelt, és hogy ha bármi olyan volt, akkor jelzett” – magyarázta a volt kémelhárító.

Külügyminisztériumi forrásunk szerint bár a delegációk valóban nem szoktak egynél több tolmáccsal érkezni a helyszínre, a helyszínen van további segítségük: gyakran ugyanis a nagykövetségeken dolgozók között is akad tolmács végzettségű munkatárs, ilyenkor őket kérik meg, hogy szálljanak be fordítani.

Elnézést, nem hallom

A magyarországi, illetve az Európai Parlamentben dolgozó tolmács forrásaink mindegyike egyetértett abban, hogy számos olyan zavaró tényező előállhat, ami miatt egy tolmács nem érti a beszélőt. A szakmabeliek közül többen megértéssel fordultak a moszkvai találkozón dolgozó tolmács felé, mondván, nagyon visszhangos volt a terem, ráadásul Vlagyimir Putyin viszonylag motyogósan, sokszor lefelé beszélt. Nagyon nagy lehetett a nyomás, ami okozhat lefagyást – bár a tolmácsok szerint ilyen magas szinten rendszeresen dolgozó kollégánál ez aligha okoz már gondot. Emellett többen felvetették azt is, hogy akár valami egészségi probléma, mondjuk, megfázás is nehezítheti a megértést.

Azt viszont a megkérdezettek egyike sem érti, miért nem jelezte a tolmács, ha nem értette, mit mondott az orosz elnök. „Ilyenkor két dolog van, hacsak nincs valami iszonyú feszült helyzet – bár Putyin körül, gondolom, van. Szóval szólni kell, hogy »elnézést, nem hallom«. Ilyenkor lehet megoldást találni, akár oda lehet ülni közelebb, hiszen az közös érdek, hogy átmenjen pontosan az információ” – mondta uniós tolmács forrásunk, aki szerint még ha a tolmács nem hallja is pontosan, mit mond az alany, „ilyen csúnya magyar mondatokat akkor sem mondok, legalább kerek mondatokat hozok össze. Az pedig alapvetés, hogy tulajdonneveket nem lehet kihagyni.”

Azt másik forrásunk is megjegyezte, hogy ha minden kötél szakad, bár kellemetlen, de bele lehet kapaszkodni számokba, nevekbe, és abból összerakni mondatokat, megpróbálni felidézni az elhangzottakat, ám az érintett tolmács ott nem élt ezzel a módszerrel sem.

Az persze előfordulhat, hogy a tolmácsnak akár szinkrontolmácsoláskor, akár a moszkvai találkozón látott konszekutív (követő tolmácsolás, amikor a tolmács a beszélő szünetei alatt fordít) tolmácsoláskor azt az utasítást adják, hogy csak a lényeget mondja el nagy vonalakban, ám a tolmács azt akkor sem engedheti meg magának szakmailag, hogy nem mond el alapvető információkat vagy magát a lényeget – mondták.

Külügyi forrásunk szerint bár szakmailag biztosan ez az elvárás, a felkért tolmácsok problémák esetén sem mernek szólni, annyira tekintélyelvű a rendszer, és annyira tartanak a következményektől. Úgy tudjuk, megesett már olyan korábban, hogy valaki arról sem jelzett, hogy elromlott egy tolmácskészülék.

A láthatatlan tolmács, aki a szolgálatoknak is segíthet, de nem lépi át a határt

Visszatérő kritikaként merül fel, hogy miért nem jelzett a tolmácsnak a Vlagyimir Putyinnak fordító Tigran Garibian, Oroszország magyarországi nagykövetségének követtanácsosa. „Az olyan durva diplomáciai határátlépés a másik delegációval szemben, hogy azt nem lehet meglépni. Az ugyanis nem a másik tolmács dolga. Ő szólhat a megbízójának később, hogy nem ment át az üzenet, de bele nem avatkozhat” – mondta egyik tolmács forrásunk, míg másikuk kiemelte, hogy bár a tolmács nem a hatalom embere, de egy ilyen helyzetben mégis bizalmi pozícióban van, és éppen az a funkciója, hogy láthatatlan szereplőként segítse az alanyt abban, hogy ne válhasson manipuláció áldozatává.

A megkérdezett tolmácsok úgy fogalmaztak: a tolmács akkor végzi igazán jól a munkáját, ha gyakorlatilag teljesen láthatatlanná tud válni. Időnként előfordul, hogy egyes tolmácsok néhány évtized után primadonnává válnak, beleunnak a szürkeségbe és szerepelni próbálnak, az olyankor rém kellemetlen.

Katrein Ferenc arra is rámutatott, hogy a tolmácsok a legmagasabb szintű átvilágításon esnek át, csak utána vehettek részt az ilyen magas rangú diplomáciai eseményeken. „A szolgálatok szívesen bevonják a tolmácsokat, hiszen számos extra információt be tudnak hozni általuk a védett vezetők védelme érdekében, másrészt a másik félről egy-egy benyomás vagy személyes információ is sokat segíthet.”

Jegyzettömb nem volt, de korhatár van-e?

Forrásaink mindegyike értetlenül állt azelőtt, hogy míg Putyin tolmácsánál volt jegyzettömb, addig a magyar tolmács kezében nem lehetett ilyet látni. A Telexnek nyilatkozó tolmácsok szerint a konszekutív tolmácsolásnál rendkívül fontos, hogy legyen jegyzettömb a fordítónál, ha másért nem, hát azért, hogy pszichésen legyen mibe kapaszkodnia, vagy hogy ne állítsa meg állandóan az alanyt, mert annak retorikai funkciója is lehet, ha egyben el akar mondani például egy hosszabb gondolatot.

Egy papírral a kezében a tolmácsnak le kell tudnia úgy jegyzetelni egy tízperces beszédet, hogy a leírtakat aztán egy úgynevezett gondolatcsipesszel felszedegetve vissza tudja mondani a lényeget, ideértve a neveket, számokat és helyszíneket. A megkérdezett tolmácsok több okot is fel tudtak sorolni lehetséges verzióként, hogy miért nem volt jegyzettömb a magyar tolmácsnál a moszkvai találkozón, de a valódi ok elég prózai lehet: meglehet, hogy sosem használ ilyet, ugyanis évekkel korábbi, ugyanott tartott találkozó fotóján, videóján sem volt a kezében papír.

Rácz András Oroszország-szakértő a 444.hu-nak elemezte a moszkvai utat, és kitértek a fordítási tévesztésekre is. Szerinte hiába láttak napvilágot mindenféle összeesküvés-elméletek, itt nincs szó másról, mint hogy a tolmács nem hallotta Putyint, és felvetette azt is, hogy „jól látszik az, hogy nem is fiatal a tolmács”, még Göncz Árpádnak is ő tolmácsolt. A tolmácsolásnak ugyan nincs kimondott korhatára, de az Európai Parlamentben dolgozó tolmács forrásunk szerint az európai intézményeknél a tisztviselői nyugdíjazás környékén, 70 év után már nem nagyon alkalmaznak tolmácsokat, kivéve, ha „nem nélkülözhetetlen”.

Nem is annyira a kognitív funkciók, sokkal inkább a fizikai és időnként a lelki teherbíró képesség az, ami forrásaink szerint idővel érzékelhetően romlani szokott, és ami miatt a tolmácsok idővel már kevésbé teljesítenek jól. A konkrét esetről ugyanakkor egyikük sem állította ezt.

Bocsánatkérést várna a tolmácsközösség, de inkább senki nem mond semmit

A kormányzat érdemben nem foglalkozott a moszkvai találkozó tolmácsolási visszhangjával. Az oroszul szintén értő Szijjártó Pétert többször is próbálták érdemben megszólaltatni a történtekről, ám ő ilyenkor igyekezett inkább kikerülni a kérdést azzal, hogy ez „csapatmunka volt”, és hogy a megbeszélés további, kamerákon kívül zajló részén már semmiféle fennakadást nem tapasztaltak, ott minden rendben volt.

Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója azt mondta, hogy remek embernek ismerte meg az érintett tolmácsot. „Megkérdeztem, hogy mi történt. Azt mondták, hogy nem hallotta jól, amit az orosz elnök mondott. Az is lehet, mint minden emberrel előfordulhat, hogy rossz napja volt” – tette hozzá Menczer, aki szerint „a hölgy a legjobb tolmács ezen a szakterületen és ezen a nyelven, függetlenül attól, hogy lehet, hogy tegnap nem volt a legjobb napja és lehet, hogy a körülmények számára nem voltak a legideálisabbak”.

Lázár János sepsiszentgyörgyi Lázárinfóján beszélt az ügyről, az ott elhangzottak már egészen más megvilágításba helyezik a történteket. A miniszter szerint Orbán moszkvai tolmácsa influenzás volt, ezért semmit sem hallott, még azt sem, amikor ő maga a repülőn mellette ülve beszélt hozzá.

Kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy megtudjuk, az érintett tolmács mikor utazott ki Oroszországba, mikor kezdődött a megbízatása, hány találkozón kellett dolgoznia, és volt-e váltótársa. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen metódus alapján választanak tolmácsokat, és a választott tolmácsoknak hány órát kell dolgozniuk naponta. Kérdeztük azt is, Szijjártó Péter jelezte-e a tolmácsnak a sajtónyilvános eseményen, hogy pontatlan.

Szerettük volna megszólaltatni az érintett tolmácsot, ám ő többszöri megkeresésünkre sem szeretett volna nyilatkozni. Korábban egyesülete, a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE) sem kívánt nyilatkozatot vagy állásfoglalást kiadni a történtekkel összefüggésben, mindössze annyit mondtak, a következő év elején majd szerveznek egy olyan alkalmat, ahol az újságíróknak szeretnének részletesebben árnyalni a fordító, illetve tolmács szakma kihívásait. Kedden azonban lemondott a korábbi elnök, miután az egyesületben egyre erősebbé váltak azok a hangok, amelyek szerint közzé kellene tenniük egy állásfoglalást.

Az MFTE szerdán közleményt adott ki, amelyben azt írták, tudomásuk van róla, hogy a beszélő szavai az akusztikai körülmények miatt nem voltak tolmácsolható minőségűek. „Ezt igazolja a tény, hogy a sajtótájékoztatót követő tárgyaláson kollégánk már ismét kiváló teljesítményt nyújtott. (…) Az MFTE elnöksége kiáll a kolléganő mellett, és ismételten hangsúlyozza, hogy szakmailag mindenben megfelel az ilyenkor támasztható szakmai követelményeknek.”