Még mindig velünk van a gazdasági növekedés gyilkosa, mire lesz elég a német optimizmus?

Nyolc százalékkal csökkent a beruházások volumene 2025 második negyedévében, aminek következtében a 2021-ben tapasztalt átlagtól már több mint 25 százalékkal marad el a mutató – ilyen alacsony szintet az elmúlt években nem tapasztalhattunk. Némi bizakodásra adhat okot a beszerzési menedzserindexek (BMI) javulása Európában, de ezek hatása csak korlátozottan gyűrűzhet be a Magyarországra.

Miért fontos ez? A GDP alakulásában kulcsszerepet játszanak a beruházások, ha ezek bezuhannak – amihez kedvezőtlen világgazdasági körülmények között gyakran társul az ipari termelés és az export megtorpanása is –, akkor leginkább a fogyasztás révén növekedhet a gazdaság. Ez azonban csak törékeny élénkülést eredményezhet az infláció növekvő kockázata mellett.

Tágabb kontextus: számos belföldi tényező mellett (például az uniós források hiánya) az európai járműipar nehézségei is visszatükröződnek a magyarországi beruházások alakulásában a Portfolio elemzése szerint.

• Augusztusban a legnagyobb uniós gazdaságokban, Franciaországban és Németországban nőtt a BMI értéke, vagyis bizakodóbbak lettek az iparvállalatok vezetői az üzleti klímával kapcsolatban.

Igen, de: elmarad a várakozásoktól a német gazdaság teljesítménye, a második negyedéves recesszió mélyebb volt a vártnál, és az ipari termelés különösen rosszul alakult. A vállalatok derűlátása leginkább az amerikai vámok optimista értelmezésének és a kormányzati gazdaságélénkítésre vonatkozó reményeknek lehet köszönhető, semmint a reálgazdaság alakulásának.

• A kormány elfogadta az adósságfékszabály módosítását, amivel újabb állami beruházások válnak lehetővé, leginkább a hadsereg és az infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódóan, de klímacélok megvalósítására is többet költhet Németország. Az unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodás azonban korlátozza a GDP növekedését.

Alulnézet: a Németországhoz köthető külföldi működőtőke-állomány visszaszorult a magyar gazdaságban az elmúlt évtized elejéhez képest, a GDP arányában lefeleződött a 2014-es 20,1 százalékról 10,2 százalékra 2023-ig. A legtöbb külföldi projekt – tíz beruházás – ennek ellenére még tavaly is Németországból érkezett, a beruházási volumen alapján viszont már Kína bizonyul Magyarország legfontosabb partnerének.

• Európán belül Magyarország vonzotta a legtöbb kínai tőkét tavaly, a beruházások alakulása tehát egyre inkább kitett Kína gazdaságának – az országban ismét súlyos gondokat okoz a túlkapacitás, kérdéses tehát, hogy az onnan érkező projekteket mennyiben indokolják a valós piaci igények és a túltermelési nyomás enyhítésére vonatkozó törekvések.

Reakció: „az alacsony beruházási volumen az idei gazdasági növekedés egyik fő gyilkosa, részben ez magyarázza a vártnál rosszabb GDP-adatokat. Ez a jövőre is kihat, hiszen ha a vállalatok kevesebbet fejlesztenek, akkor nem is tudnak annyira fejlődni” – fogalmazott Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Számokban: több módosítást követően már a kormány is csak 1 százalékos GDP-növekedést vár idén, de sok hazai elemző szerint ez is túlzott optimizmus, és a gazdaság növekedés inkább a 0,5 százalékhoz lesz közelebb.