Bár egy hete úgy tűnt, nehezen lehetnének feszültebbek a tíz éve folyamatosan romló, az Oroszország által Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háború után még hűvösebbé vált magyar–ukrán kapcsolatok, az elmúlt napok turbulens eseményei után
Ukrajna és Magyarország kémbotránnyal is megbolygatott viszonya újabb mélypontra jutott csütörtökön.
Miközben Ukrajnát újabb súlyos orosz rakéta- és dróntámadás érte, az elmúlt éjjel Kijevben 19 ember, köztük 4 gyerek vesztette életét, a magyar kormány Ukrajnát vádoló nyilatkozatok kiadásával volt elfoglalva. Magyarország az egész schengeni zónára kiterjesztve megtiltotta a beutazást Robert Brovdinak, a legmagasabb rangú magyar származású kárpátaljai katonának, aki a drónegységek parancsnokaként az irányítója volt a magyarországi és szlovákiai szállítást is biztosító Barátság kőolajvezeték oroszországi szakaszát érintő támadásnak.
Ezután példátlan intenzitású diplomáciai üzengetés indult el, amibe Volodimir Zelenszkij ukrán elnökön és az ukrán külügyminiszteren túl a lengyel külügyminiszter is beszállt, Kijevben pedig bekérették a magyar nagykövetet is.
A schengeni övezetből is kitiltották a drónparancsnokot
Augusztus 13-án Szijjártó Péter külügyminiszter felszólította Ukrajnát, hogy ne veszélyeztesse Magyarország energiaellátását, és fejezze be a Magyarországra vezető energiaszállítási útvonalak támadását. Augusztus 18-án egy támadás után újból leállít a kőolajszállítás, egy nap után helyreállították a vezetéken a szállítást. Pénteken aztán Szijjártó arról számolt be, hogy rövid időn belül harmadszor érte támadás a Barátság kőolajvezetéket az orosz–belarusz határnál. Emiatt Magyarország már Szlovákiát és az Egyesült Államokat is bevonta a tiltakozásba Ukrajna ellen. Arról, hogy mi történne, ha szétlőnék a Barátság vezetéket, a G7 ebben a cikkben hosszabban is írt.
Az ukránok szerint a Barátságot ért támadás célja az volt, hogy megnehezítse Oroszországnak a vezetéken zavartalanul zajló exportot – hiszen a kőolaj kiviteléből származik a háborút finanszírozó ország bevételeinek java –, és hogy az olajat eljuttathassa saját finomítóihoz, amelyek akadálytalan működése nélkülözhetetlen az orosz hadsereg mozgásához és az orosz társadalom azon illúziójának fenntartásához is, hogy a háború következményeit a Kreml az országon kívül képes tartani.
Szijjártó hajnali bejelentésekor azzal indokolta a kitiltást, hogy a Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi támadás annyira súlyos volt, és a helyreállítási munka annyi ideig tartott, hogy Magyarországnak majdnem hozzá kellett nyúlnia a vészhelyzeti tartalékához.
Szijjártó szerint a vezeték elleni támadásokkal Ukrajna több kárt okoz Magyarországnak, mint Oroszországnak.
Arról is beszélt a miniszter, hogy ezek a támadások sértik Magyarország szuverenitását, ezért nem maradhatnak következmények nélkül.
Szijjártó bejelentéséből még nem derült ki egyértelműen, de később Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója megerősítette a 444-nek, hogy Robert Brovdit tiltották ki. Katonaként Brovdi a „Magyar” hívójelet kapta, mivel kárpátaljai származásúként magyar felmenőkkel is rendelkezik.
Az ukrán hadseregbe 2022. február 7-én önként jelentkezett, ott volt Kijev ostrománál, és segített több környező település lakosságát kimenekíteni a harcok sújtotta övezetből. Sok időt töltött a lövészárkokban, ahol első drónját ő maga szerezte be, amivel felderítéseket végzett az egységét segítve. Nem sokkal később már a „Magyar Madarai” néven ismert drónalakulatot vezette a fronton, akikre egyre nagyobb figyelem irányult az orosz egységek sikeres felderítése miatt. Ezek után is sok elismerést kapott, hatékony módszerei egyre jobban elterjedtek az ukránok körében. Brovdiról ebben a cikkben írtunk bővebben.
Füstölög a klaviatúra a diplomaták kezében az X-en
Csütörtökön az eddigi szócsatákhoz képest is szokatlan gyorsaságú adok-kapok indult meg, amelybe Lengyelország is bekapcsolódott.
A Szijjártó Péter által bejelentett kitiltásra Zelenszkij magyarul is reagált az X-en. „Most, miközben az egyik legnagyobb eddigi orosz terrorista támadás utáni mentőmunkálatok zajlanak, megint azzal szembesülünk, hogy a magyar hivatalnokok megpróbálják bebizonyítani a feketéről, hogy fehér, és Ukrajnára hárítják a felelősséget az elhúzódó háború miatt” – írta az eredeti, ukránul írt üzenetben. A magyarul kirakott szövegben az a fordulat olvasható, hogy a magyar kormány kísérletet tesz arra, „hogy mindent fehéren-feketén láttassanak”, ami nem fedi az eredeti jelentést, hiszen míg az előbbi azt jelenti, hogy hazudik, az utóbbi azt, hogy árnyalatlanul, egyértelműnek ír le egy helyzetet.
Az ukrán elnök szerint hiába fogadta el Ukrajna a feltételeket a tűzszünethez, és utasítja azokat el Oroszország, „sajnos Magyarország sosem tette szóvá Oroszország viselkedését”. „Még csak részvétét sem fejezi ki halottaink miatt, pedig csak Kijevben egy éjszaka alatt 17 ember, köztük négy gyerek életét ragadták el az orosz rakéták és drónok.” (Utána nőtt 19-re a halottak száma).
„Minden nap Ukrajnát érő újabb és újabb vádakat fogalmaz meg Magyarország,
oda jutottunk, hogy a magyar felelős személyek már az ukrajnai magyar közösség képviselőit is diszkreditálják, csak azért, mert részt vesznek az országunk és a lakosság védelmében. Ha Magyarország tényleg megtiltotta a beutazást a schengeni zónába az egyik parancsnokunknak, az csak felháborodást válthat ki. Utasítottam a külügyminisztériumot, hogy vizsgálja ki a körülményeket, és tegyen hasonló lépést.”
Miután Brovdi keresetlen szavakkal küldte el a magyar kormányt, külön helyet javasolva az őt érintő kitiltás elhelyezéséhez, Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter meghívta őt Lengyelországba, ha esetleg pihenésre vágyna. Persze több mint valószínű, hogy Sikorski üzenete inkább szimbolikus: Lengyelország kiáll Ukrajna mellett, Magyarország pedig nem. Mindenesetre ez lenullázná a schengeni zóna egészére vonatkozó magyar kitiltást.
A lényeg azonban a gesztus, amely egy lengyel-magyar vitának is szól. Részben talán visszavágás azért, mert a magyar fél politikai menedékjogot biztosított a korrupcióval vádolt Marcin Romanowskinak, a legutóbbi választásokon ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) korábbi igazságügyi miniszterhelyettesének, ami miatt Lengyelország EU-s bíróság elé vinné Magyarországot.
Megszólalt az ukrán külügyminiszter is, szégyentelennek nevezve Szijjártó posztját. „Péter, ha az orosz vezeték fontosabb neked, mint azok az ukrán gyerekek, akiket ma reggel Oroszország megölt, akkor bizony hanyatlóban az erkölcs. Magyarország a történelem rossz oldalán áll” – írta Szergej Szibiha az X-en. Az ukrán fél aztán bekérette a kijevi magyar nagykövetet is, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtott át.
Szijjártó azonnal reagált: „Ez nem a mi háborúnk! Nem vagyunk felelősek érte, nem mi indítottuk, nem is vettünk részt benne. Fejezzék be a provokálásunkat és az energiabiztonságunk veszélyeztetését, és ne próbáljanak belerángatni minket az önök háborújába!” – írta a külügyminiszter, aki a kitiltás bejelentésekor többször elmondta, mennyire súlyosnak tartja a vezeték elleni támadást. „Megtámadni azt az olajvezetéket, amely nélkül Magyarország ellátása lehetetlen... ez is része a konstruktív párbeszédnek?” – ezzel reagált a kijevi nagykövet bekéretésére egy későbbi posztban.
A külügyminiszter a kettő között Sikorskinak üzent az X-en, mondván „Magyarország energiabiztonságának veszélybe sodrása nem függ össze Ukrajna szabadságával!” A két diplomatának nem ez az első csörtéje: néhány napja Sikorski azt írta a Barátság vezeték elleni támadások miatt háborgó Szijjártónak: „Péter, bennünk annyi szolidaritás van felétek, mint amennyit ti mutattok felénk”.
Épp egy nappal korábban találkozott magyar miniszterekkel az ukrán kormányfőhelyettes
Az elmúlt héten több esemény vezetett a feszültség újabb szintjéhez:
- A Barátság vezetéket ért augusztus közepi támadásnál a Mol is közölte, hogy az ellátási zavarra felkészült, majd egy nap múlva a cég már a szállítás újraindulásáról számolt be. Szijjártó kijelentette: elvárják, hogy Ukrajna ne kövessen el újabb támadást „a hazánk energiaellátása szempontjából kritikus vezeték ellen”. Hogy még egyértelműbb legyen az üzenet Ukrajnával szembeni konfliktusos éle, megköszönte az orosz energiaminiszter-helyettesnek a vezeték megjavítását.
- A Munkácsot augusztus 21-én ért orosz rakétatámadást csak visszafogottan ítélte el a magyar fél, Sulyok Tamás köztársasági elnök még az orosz jelzőt is kihúzta saját posztjából, Szijjártó pedig meg sem említette azt, igaz, végül Orbán Viktor már „orosz támadásról” írt a Facebookján.
- Ezután ukrán dróntámadás érte a Barátság kőolajvezeték oroszországi szakaszának határközeli pontját, amit már nagyon határozottan ítélt el a magyar kormány Magyarország energiaellátásának veszélyeztetésére hivatkozva. Rövid időn belül harmadszor érte támadás a Barátság kőolajvezetéket, mondta Szijjártó. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője egyenesen az EU elleni ukrán katonai támadásról beszélt.
- Eközben az ellen keveset tett a kormány, hogy csökkentse az orosz kőolajtól való függést, már csak azért is, mert ez jelentős hasznot hoz a Molnak. Erre utalt Szijjártónak küldött válaszában ukrán kollégája, Andrij Szibiha.
- Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt a hozzáállást erősítette a hétfői kormányinfón, megjegyezve, hogy Magyarország Ukrajna egyik legnagyobb áramellátója, így szerinte érdemes elgondolkodniuk az ukránoknak, hogy milyen katonai lépéseket tesznek. Igaz, a villamosenergia exportja piaci alapon történik, a magyar fél nem segítséget nyújt ezzel Ukrajnának, így az utalások ellenére nem valószínű, hogy leállna az oda irányuló áramexport. Az energiaszállításokhoz kötődő fenyegetőzések vetületeit a G7 itt járta körül.
- Gulyás még azzal szúrt oda a kormányinfón, hogy megjegyezte, Kárpátaljáról talán nem jönne el annyi magyar, ha az ukrán fél nem hozott volna a magyar nyelvhasználatot az oktatásban korlátozó törvényt. A miniszter nem tett említést arról, hogy a 2017-es törvény többször módosult, és sosem lépett életbe, tavaly pedig végleg lekerült a napirendről, így valójában a már egy évtizede húzódó feszültség alapját adó kérdés akár rendezettnek is lenne tekinthető, ha valóban ez lenne a konfliktus fő oka.
A fentiek ellenére szerdán magas rangú diplomáciai látogatás is lezajlott Budapesten, amikor az EU-integrációért felelős ukrán kormányfőhelyettes, Tarasz Kacska találkozott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel, Magyar Levente külügyi és külgazdasági miniszterhelyettessel és Nagy István agrárminiszterrel.
A hivatalába júliusban lépett Kacskának ez volt az első külföldi útja, ez önmagában is pozitív jelzés akart lenni a magyar kormány felé. A párbeszéd fontosságát hangsúlyozó ukrán fél részéről rendszeresen hallani lehet, hogy igyekszik elvonatkoztatni a magyar kormány nyilvános kijelentéseitől és a gyakorlati kérdések szakmai szintű megoldására koncentrálni – ám láthatóan erre a magyar kormány Kacska vizitje után sem volt vevő. Bármilyen hangulatban is teltek azok a megbeszélések, alig egy nappal utána jelentette be a kormány Brovdi kitiltását – azaz Magyarország példátlanul az EU-ban elsőként nyilvánított nem kívánatos személynek valakit az ukrán hadseregből, azért, mert Oroszország területén lévő célpontot támadott.
Igaz, van olyan ukrán állampolgár, aki ellen eljárás indult az EU-n belül azért, mert részben orosz érdekeltségben álló fontos infrastruktúrát támadott, ez pedig nem más, mint az a férfi, aki a német hatóságok gyanúja szerint részt vett az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásában. Szerhij K. jelenleg olasz letartóztatásban van, kiadatásáról a jövő héten döntenek. Fontos különbség azonban, hogy azt az akciót Oroszországon kívüli vezeték ellen követték el – dán és svéd felségvizeken –, valamint hogy a német fél ezt nem úgy kezelte, hogy az diplomáciai feszültséghez és általában az egész háború miatt Ukrajnát okoló nyilatkozatokhoz vezessen.
Moszkva nem bánja ezt a vitát
Ha van haszonélvezője a megint új szintre lépett diplomáciai konfliktusnak, akkor az Oroszország. Ennek megfelelően az orosz állami hírügynökség azzal a címmel írt a vitáról, hogy „Zelenszkij válaszlépéssel fenyegette meg Magyarországot az ukrán hadsereg katonájának kitiltása miatt”.
A lengyel-magyar szópárbaj az EU-n belüli ellentét szítására jó, az Ukrajnával szembeni magyar felháborodás garantálja, hogy a magyar kormány továbbra is nehezítse Ukrajna EU-s szintű pénzügyi, katonai támogatását, valamint segíti Moszkvát abban is, hogy Magyarországot olyan országként mutassa, amely a Kreml nézeteivel összeegyeztethető álláspontot foglal el az Ukrajna elleni háborúban.
