„Tizenkét percnyi légtérsértés nagyon soknak számít” – mondta Rácz András Oroszország-szakértő arról, hogy pénteken három MiG–31-es orosz harci gép megsértette Észtország légterét. A balti térségben előfordulnak ugyan navigációs hibák, ezek pillanatnyi átsodródások egyik légtérből a másikba, de ilyenkor jelez az illetékes állam légi irányítása, hogy hiba történt, és a repülő korrigálja az irányát. „Ilyen véletlen nincs, az oroszok eszkalálják a tesztelést” – mondta a szakértő a Telexnek.
Szerinte észt részről diplomáciai tiltakozás várható, „az észt külügy nem olyan, mint a magyar”, ha megsértik a szuverenitásukat, bekéretik az orosz ügyvivőt, ami meg is történt. A NATO újonnan bejelentett Keleti Őrszem művelete fel fog gyorsulni, így új erőket telepítenek a keleti szárnyra. A Brit Királyi Légierő (RAF) repülői már pénteken megkezdték a járőrözést a lengyel légtérben.
Rácz Andrással átbeszéltük azt is, hogy mi a helyzet a kelet-ukrajnai fronton, és hogy mit lehet kiolvasni Donald Trump amerikai elnök utóbbi időben tett nyilatkozataiból. Trumptól hétfőn azt is megkérdezték, hogy segítene-e megvédeni Lengyelországot és a balti országokat egy orosz eszkaláció esetén, erre az elnök igennel felelt, habár részleteket nem árult el.
Drónok, vadászgépek, légtérsértések
Az utóbbi hetekben több olyan eset történt, aminek során beazonosíthatóan orosz drónok vagy vadászgépek sértették meg NATO-tagországok légtereit. Ezeket az orosz fél rendre hazugságnak állította be, vagy elbagatellizálta, kivéve a szeptember 10-i lengyel esetet, amire túl sok volt a bizonyíték.
Akkor 19 orosz drón repült be a lengyel légtérbe. Az oroszok és a szövetséges belaruszok is azt állították, hogy egy Ukrajnát támadó drónraj navigációját elektronikus módon megzavarták az ukránok, ezért véletlen keveredhettek be Lengyelország fölé. Szakértők szerint azonban a drónok nagy száma és a repülési iránya is egyértelműen ellentmond ennek a narratívának. Napokkal a lengyelországi berepülések után Románia is vadászgépeket küldött fel, miután egy drón megsértette a román légteret, később bekérették az orosz nagykövetet is. Mindezek után a NATO lóhalálában elkezdte kiépíteni a nagy drónfalát keleten, ez azonban akár egy évet is igénybe vehet.
Miután aztán a kikapcsolt jeladós orosz harci gépek behatoltak az észt légtérbe egy sziget környékén, a NATO olasz F–35-ös repülői – a balti légteret védő soknemzeti misszió részeként – elfogták és kikísérték őket. Az észtek azóta az ENSZ Biztonsági Tanácsát is összehívták, valamint a NATO 4-es cikkelyét aktiválva kértek rendkívüli szövetségesi konzultációt. Pénteken két orosz harci gép a lengyel légteret is megsértette a Balti-tengernél, vasárnap pedig egy orosz felderítő gép nem jelzett a légi irányításnak a Balti-tenger felett, ezért német Eurofighterek indultak elfogni.
„100 százalék, hogy szándékos provokáció volt” az oroszok drónos berepülése Lengyelországba – mondta még pénteken Rácz. Szerinte olyan nem létezik, hogy 19 drón egyszerre hibásodna meg. Szerinte az oroszok állítása a drónok megzavarásáról hazugság. A drónok egy részét eleve Belaruszból indították, a röppálya alapján direktben Lengyelország felé, ahol „az ukrán elektronikai zavarás értelemszerűen nem érhette el őket”. Minszk egyébként figyelmeztette a lengyeleket, próbálta csökkenteni a feszültséget a drónos esetnél.
A zömmel csaliszerepet betöltő, robbanószer nélküli drónok hivatalosan csak egy nyúlketrecben okoztak kárt. A berepülés napján még azt közölték a lengyel hatóságok, hogy egy lelőtt orosz drón egy lakóházba csapódott, de később már arról írt a lengyel sajtó, hogy nem egy drónról, hanem egy meghibásodott rakétáról volt szó, amit egy lengyel vadászgép lőtt ki. A drónok nagyobb üzemanyagtankokat kaptak, hogy a nagy távolságot letudják Lengyelországig. A lengyelek nem állnak háborúban, ezért a légterükben sok a polgári repülő eszköz, így a riadóztatott vadászgépek pilótáinak óvatosnak kellett lenniük, hogy mit lőnek le.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyfelől nagyon harciasan, másfelől nagyon óvatosan nyilatkozott hétfőn a kérdéskörben. A lengyel légvédelem szerinte nem fog hezitálni, ha valami megsérti a légteret, azt le fogják lőni. Ugyanakkor hozzátette, a nem egyértelmű helyzetekben óvatosnak kell lenni, például amikor egy repülő nemzetközi vizek felett, de egy lengyel olajfúró platform környékén röpköd. „Abban is abszolút biztosnak kell lennem..., hogy minden szövetséges ugyanúgy kezeli ezt, ahogy mi tesszük” – mondta.
A múlt hét elején ért véget a Zapad 2025 (Nyugat 2025) hadgyakorlat is, amit az oroszok a belaruszokkal közösen tartottak. Vélhetően a belarusz vezetés ötlete volt, hogy inkább a belsőbb országrészben tartották a gyakorlatokat, sőt a belaruszok hívtak nemzetközi – köztük amerikai és magyar – megfigyelőket is. „Valószínűleg az történik, hogy az oroszok Belaruszt eszközként használják a megkérdezésük nélkül” – foglalta össze Rácz Alekszandr Lukasenko elnök és országa helyzetét.
A hadgyakorlat azonban eltért a tervezett forgatókönyvektől. A kalinyingrádi körzet nem vett volna részt benne, de végül onnan is végrehajtottak egy szimulált rakétaindítást. Az Oresnyik nagy hatótávú ballisztikus rakéta indítását is tervezték, de ez végül elmaradt. „Gyengébb volt a hadgyakorlat, mint próbálták az oroszok elhitetni” – magyarázta Rácz.
Ukrán ellentámadás
Eközben az ukrán fronton az emberhiányban szenvedő, az oroszok felőrlő háborújában apránként hátrébb szoruló ukrán hadsereg területeket foglalt vissza. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hét végén jelentette be, hogy 160 négyzetkilométert visszafoglaltak az ukrán erők Dobropilljánál, ahol az oroszok augusztusban áttörtek a védelmi vonalakon. Zelenszkij szerint az ukrán csapatok további 170 négyzetkilométernyi területről szorították ki az orosz katonákat, de ezt a körzetet még nem foglalták vissza hivatalosan. Az ukrán elnök nem árulta el, hogy mikor szerezték vissza ezeket a területeket, de azt állította, hogy több ezer főre tehető az orosz veszteség.
Az említett részen Rácz szerint nagyon kis területen folynak nagyon intenzív harcok, így a háború köde, azaz a megbízható információk hiánya fokozottan érvényes, óvatosnak kell lenni a hírekkel. Dobropilljánál az orosz áttörési kísérletet az ukránok meg tudták állítani, el tudták szigetelni, két-három csoportra vágták a behatoló erőket, katlanokban ragadt pár száz orosz katona. Rácz kiemelte, „ez egy nagyon átszegdelt, földrajzilag bonyolult frontszakasz”. Ukrajna most ellentámadásban van, szerez vissza területeket, kicsit előre tud nyomulni.
„Elhárította azt a veszélyt, amit Dobropilljánál egy kifejlesztett orosz áttörés jelentett volna”, ugyanis orosz siker esetén az ostromlott Pokrovszk védelme lehetetlenné vált volna.
Az az orosz védelmi vonalak erején is múlik, hogy meddig tarthat az ukrán ellentámadás. Rácz szerint vannak orosz vonalak, de nem olyan erősek, mint amik a 2023-as ukrán támadást feltartóztatták délen, nincs kiépítve soklépcsős védelem úgy, mint Zaporizzsjában. „Nem tartom valószínűnek, hogy ebből túl nagy léptékű támadás lenne”, mivel nagy az ukránok élőerőhiánya. Máshonnan hiányoznak azok a katonák, akiket itt vetnek be.
„Az látszik, hogy az a veszély, hogy az oroszok ténylegesen és gyorsan el tudják vágni Pokrovszkot és Mirnohradot, elhárult” – mondta a szakértő. Rodinszke kulcsfontosságú település még, ezen haladt át a fő utánpótlási vonal, amit most nem lehet szállításra használni, de ha sikerülne az orosz erőket hátrébb szorítani, ez az útvonal felszabadulna.
Az oroszok a többi frontszakaszon sem álltak le, északabbra a limanyi irányba nyomulnak, Torecket szinte teljesen elfoglalták, Konsztantyinivka is veszélyben van. „Nem összpontosíthatnak végtelen erőket a dobropilljai irányba” azonban az oroszok sem, mivel ez is kontraproduktívvá válhat Rácz szerint.
Energetika elleni hadviselés
Ukrajna hetek óta támadja az orosz hátország olajfinomítóit, hogy ennek mi lehet a vége, arról Rácz azt mondta, ez attól függ, mennyi ideig tudják folytatni a támadásokat. Az orosz finomítóhálózat földrajzilag széttagolt, mivel a szovjetek direkt decentralizáltra építették ki. Ez most ellenük fordul, túl sok érzékeny célpontot kellene védeni az ukrán drónok ellen. Rácz szerint a kapacitás több mint húsz százaléka eshetett ki. Azt nem tudni, milyen arányban érinti mindez a benzint, a gázolajat, a kerozint, de bizonyos régiókban már benzinhiány van. A hadseregnek saját hálózata és finomítói vannak, zömmel az Urálon túl. Ha az ukrán támadássorozat 6-9 hónapig tud folytatódni, okozhat komoly zavarokat a gazdaságban.
Az üzemanyagárak elszállása kevésbé veszély, ugyanis a hatalom adómódosítások segítségével tud játszani az árral, bár ennek nyilván lennének költségvetési következményei. A Washington Postnak megszólaló egyik elemző szerint az üzemanyagárak már 20 százalékkal magasabbak Oroszországban, mint egy éve.
A finomítók fizikai védelme mindenesetre nem látszik működni. Ezek nagy és érzékeny létesítmények. Még a néhány 10 kilós töltettel felszerelt drónok is fel tudják gyújtani őket, vagy robbanásokat képesek előidézni. Rácz szerint nem tudjuk, mennyi ukrán drónt lőnek le egy támadáshullám során az oroszok. Az ukránok 20-30-40 nyíllal jelölik a térképeken a drónjaik irányait, ehhez képest csak pár becsapódásról jön hír. Oroszország is tanul a drónok elleni harcban, nincs ok feltételezni, hogy lényegesen rosszabb lenne a légvédelmük, mint az ukránoké, akik állításuk szerint 80-90 százalékos hatékonysággal szedik le az ellenséges repülő szerkezeteket.
Múlt csütörtökön ukrán drónok egy baskíriai Gazprom-finomítót támadtak, majd ugyanaznap az ukrán különleges erők is közölték, hogy egy volgográdi finomítót sikerült megbénítaniuk egy akcióval. Szombaton szaratovi és novokujbisevszki petrolkémiai üzemeket ért találat. Előtte az ukrán drónok olyan távolra is elmerészkedtek, mint Szentpétervár. Zelenszkij úgy kommentálta ezeket a támadásokat, hogy ezek „a leghatékonyabb szankciók”. Miközben Oroszországban már vannak jelei üzemanyaghiánynak, az oroszok fokozták légitámadásaikat az ukrán energetikai létesítmények ellen. Ez a hagyományosan hideg keleti tél előtt veszélyes lehet a gáztól és az abból előállított távhőtől nagyban függő Ukrajnának.
A drónok és a drónellenes védelem évek óta zajló állandó macska-egér harca az orosz–ukrán háborúban folyamatosan új szintre lép. Tyúkketreccel borított harckocsik, kilométeres optikai kábelekre kötött drónok, hálóval fedett útszakaszok: itt írtunk arról részletesen, hogy a legkülönfélébb módszerekkel igyekeznek kivédeni a dróntámadásokat, és közben kijátszani a legújabb védekezési módszereket Ukrajnában a front mindkét oldalán.
Trump álláspontjai
Donald Trump amerikai elnök korábban a NATO által elvárt 5 százalékos állami védelmi költésekhez kötötte Ukrajna védelmét is. Magyarán szerinte a nagyobb tagállami védelmi büdzsék erősítik az ukrán védelmet. Rácz szerint ennek van értelme, hiszen minél többet fordítanak az európai államok katonai kiadásokra, annál többet tudnak segíteni az ukránoknak. Az irányzat most 3,5 százaléknyi katonai kiadás, 1,5 százalék pedig a kapcsolódó infrastruktúrára megy. Ha javul az infrastruktúra, amivel a keleti szárnyra lehet szállítani hadianyagot, az az Ukrajnába irányuló szállítmányok dolgát is könnyíti – magyarázta Rácz.
Trump közben egyre keményebben fogalmaz Oroszországgal és Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban, nagy-britanniai látogatásán azt mondta, Putyin cserben hagyta őt. „Ők se azt nézik, hogy Trump mit mond, hanem hogy mit tesz” – mondta Rácz az oroszokról. Az amerikai elnök pedig fenyegetőzött már ugyan szankciókkal, de nem vezeti be őket. Szeptember 10. óta az oroszok többször is NATO-országok légterét sértették meg, de az Egyesült Államok nem tett semmit. „Mintha az oroszok úgy gondolnák, hogy a Trump-adminisztráció nem csinál semmit” – mondta. Ugyanakkor Trump részletek nélkül hétfőn jelezte, hajlandó lenne segíteni a balti államoknak és Lengyelországnak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nagyköveti értekezleten nemrég felmondta a maximális orosz célokat, hogy mit akarnak elérni Ukrajnában, ez alapján egyáltalán nem akarnak kompromisszumot. „Most már nem is tesznek úgy”, mivel gyengének értékelik Trumpot. Péntek délelőtti állapot szerint ez bejött nekik, meg tudták mutatni a NATO gyengeségét, és a berepülések semmiféle költséggel nem jártak. Putyinék emelik a tétet, mert megtehetik.
Trump szeptember közepén azt mondta, hogy hajlandó szigorítani az oroszok elleni szankciókon, ha a NATO-tagállamok leválnak az orosz olajról, gázról. Hogy ez valóban nyomásgyakorlás, vagy az elnök csak menekülőutat keres, ha nem történik áttörés, arra Rácz azt mondta, ez inkább kifogásnak hangzik. Viszont mivel nem vezet be szankciót, orosz oldalról ezt úgy értékelik, hogy igazuk van. „Nehéz értelmezni, amiket Trump mond, nagy energiát igényel a követése, és nincs garancia, hogy az igazság közelében vagy” – mondta a szakértő. Szerinte érdemesebb azt vizsgálni, hogy az adminisztráció ténylegesen mit csinál.
