„Az egész amerikai kapcsolattól, Donald Trump támogatásától Orbán egyszerűen túl sokat vár, túlságosan arra épít, hogy ez belpolitikai szempontból is fontos” – mondta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions vezetője a Telexnek az amerikai alelnök kedd-szerdai budapesti látogatása után.
Végül mégis sikerült nagy halat Magyarországra hoznia Orbán Viktornak a választás hajrájában, még ha az Egyesült Államok elnöke nem is jött el. Itt volt helyette J. D. Vance, ami diplomáciai szempontból szintén komoly teljesítmény, elvégre az amerikai alelnökök sem szoktak korteskedni más országok választásain, és egyébként is, 35 éve nem járt amerikai alelnök Magyarországon (elnök George W. Bush személyében 2006-ban jött utoljára).
Vance ráadásul a maga számára is érzékeny időszakban utazott Budapestre, amikor Trump Iránra utalva éppen egy civilizáció halálával fenyegetőzött, majd pedig alig egy nappal később tűzszünetet jelentett be a február 28. óta tartó iráni háborúban. Ez már szerda estére ingott, sok a bizonytalanság, de kiderült, hogy Vance-nek Budapestről is tevékeny szerepe volt az egyeztetésekben, és a következő napokban is bőven lesz dolga. A tervek szerint szombaton már Pakisztánban fog tárgyalni egy tartósabb békemegállapodásról.
Vance a Karmelitában tartott sajtótájékoztatón a miniszterelnök mellett állva azt mondta, hogy bárkivel együttműködnek majd, de Orbán Viktor fogja megnyerni a választást. Délután aztán az MTK Sportparkban tartottak kampánygyűlést a budapesti látogatásra érkező alelnökkel, szerdán pedig az MCC-ben beszélt. A keddi gyűlésen Vance felhívta és kihangosította Trumpot is, aki telefonon dicsérte az egekig Orbánt.
Utólag arról is beszéltek, hogy Vance magyarországi látogatása alatt több megállapodást is kötött. Bár ez már nem teljesen újdonság, a Fehér Ház közleménye szerint Mol 510 ezer tonna amerikai olajat vesz az USA-tól és amerikai olajvállalatoktól, összesen 500 millió dollár értékben. Emellett egy kutatás keretein belül Magyarország vesz egy kis moduláris reaktort (SMR) is, hogy felmérje a technológiát. A kutatás eredményeként akár 10 amerikai SMR-t is vehetünk, összesen 20 milliárd dollár értékben.
Közelebbről nézve azonban a választási kampány utolsó napjainak dinamikája, az egymást érő ügyek sokasága, amelyekben a magyar kormány kényszerült inkább védekezésre, részben ellopták a show-t Vance elől.
A Tisza Párt informatikusaival szembeni akció, Szabó Bence, majd Pálinkás Szilveszter századosok interjúi, a kormányfő fiának, Orbán Gáspárnak feltételezett csádi tervei, Szergej Lavrov és Szijjártó Péter nyilvánosságra került telefonbeszélgetései, majd Vlagyimir Putyin és Orbán telefonbeszélgetésének leirata mind nagy visszhangot keltettek. Közben pedig a gazdaság stagnálása miatti társadalmi hangulat is a 16 éve hatalmon lévő Fidesz ellen hat.
Bíró-Nagy András szerint mindig is kérdéses volt, hogy a külpolitika ilyen formában mennyire érdekli a magyar társadalmat. „Mindig is szkeptikus voltam azzal kapcsolatban, hogy ez megjelenik a magyarok problématérképén, ahol sokkal inkább megélhetési problémákat, a korrupciós ügyeket vagy a közszolgáltatások minőségét illető kérdések vannak. A külpolitikával ellensúlyozni a hazai hiányosságokat nem lehet” – mondta.
Igaz, ez lehetett kényszerpálya is, hiszen a fentiek miatt hazai sikerekkel kevéssé büszkélkedhet a kormány. A széles értelemben vett – tehát tulajdonképpen már tavaly óta tartó – választási kampányban a tempót nem is a kormány diktálta, kivéve egy időszakot, ami megmagyarázhatja, miért tett fel ennyit Orbán a folyamatos ukránozáson túl is a külpolitikára. „Novemberben volt egy-két jó hete a kampányban Orbánnak, amikor a Fehér Házba ment. Ez sem tartott sokáig, de a döcögő fideszes kampánynak a legjobb hetei ehhez az időszakhoz kötődtek. A Donald Trumpnál tett látogatás akkor működött” – mondta. Ez azonban nem tartott sokáig, a kampány ritmusát utána is inkább olyan események diktálták, amelyeket nem a Fidesz vett elő.
Bíró-Nagy szerint Vance látogatása még inkább bizonyítja, hogy a külpolitikai téma, az egyébként még akár egyedinek is tekinthető diplomáciai vizit egyszerűen nem éri el az Orbán által remélt hatást. „Már Vance látogatásának második napján sem ez volt a téma, legfeljebb az első nap kötötte le a sajtó figyelmét, utána ismét az orosz befolyás kísérlete, a kormány Lavrov és Putyin felé érezhető kiszolgáltatottsága volt fókuszban.”
Ráadásul némiképp gyengíti a kormány narratíváját az ellenzéken keresztüli külföldi befolyásolásról, amikor a kormány oldalán az amerikai alelnök nyíltan kiáll kampányolni. „Ennek ismeretében a kormánynak a választási beavatkozással kapcsolatos szövege kevésbé termékeny talajra hullik” – jegyezte meg Bíró-Nagy.
A Fidesz kampányfőnökének, az amerikai kapcsolatokat az elmúlt években aktívan építő Orbán Balázsnak bizonyosan volt szerepe abban, hogy Vance Magyarországra jött. De kérdés, hogy a fideszes körökben „könyvtárosnak” nevezett, karizmát nélkülöző Orbán Balázs megítélésén a kormányon belül ez mennyire javít. „Az ő munkáját a vasárnapi eredményen keresztül ítélik majd meg. Ha a Fidesz veszít, akkor nincs az a jól kiépített amerikai kapcsolat, amely a Fideszen belül megerősítené Orbán Balázst.”
Nem jött be Orbán világmagyarázata
A külföldi szövetségeseit a márciusi CPAC-re, majd pedig a Patrióta Nagygyűlésre is Budapestre trombitáló kormányfő a külpolitikai szerepvállalásán keresztül talán akkor fordíthatta volna meg a kampány menetét, ha beigazolódtak volna a globális világmagyarázatai: ha Ukrajna feje felett tényleg megállapodott volna Trump és Putyin, méghozzá Budapesten, ahogyan azt a kormány remélte. Bíró-Nagy szerint
„a budapesti békecsúcs választási atombomba lett volna.”
Csakhogy ez nem jött létre, és ennek esélyétől messze áll a valóság: Ukrajna nem omlott össze, tulajdonképpen Washington és Moszkva sem borult össze annyira, mint azt a kormány esetleg remélte. Másrészt közben Trump alaposan rácáfolt arra a békepárti imidzsre, amelyet a magyar kormány érvként használt az amerikai elnök mellett.
A venezuelai akción még át lehetett lendülni, az már azonban sokkal nehezebben volt kimagyarázható, hogy Trump szövetségesét, Dániát kezdte fenyegetni Grönland megszerzésének érdekében. A kormány ezt igyekezett nem kommentálni, a szövetségen belüli rendezhető vitának minősítve a valójában a NATO lényegét veszélyeztető amerikai igényt. Ez már Orbán európai szövetségi táborában is visszatetszést keltett: az EU-szkeptikus, Trumppal addig szimpatizáló pártok sorra ítélték el ebben a kérdésben. Így tett többek között az Alternatíva Németországért (AfD) párt vezetője, Alice Weidel is, amelynek erősödésétől Orbán egyébként azt várja, hogy segítségével az illiberálisok majd „elfoglalják Brüsszelt”.
A békepárti elnök képének az Irán elleni háború tett be különösen, ez ráadásul a kőolaj és a földgáz világpiaci árának emelkedését hozta. Ez más területeken is áremelkedéshez vezethet majd.
Mindezen túl Vance látogatása még Magyarnak is hozott annyit, hogy az alelnök kimondta, Orbánt várják győztesnek, de a választások nyertesével mindenképp partneri kapcsolatra törekednek majd. Ezzel tehát gyengítette azt a kormányzati narratívát, miszerint a szoros baráti viszony záloga kizárólag Orbán személye. Igaz, Vance a mondat végén hozzátette, hogy természetesen Orbán fogja megnyerni a választásokat, de ezt Orbán egy mémgyanús mozdulattal épp maga relativizálta. A tőle szokatlan gesztusból úgy tűnt, ő sem annyira biztos a választási győzelemben.
Gulyás is elvontan beszélt a kapcsolat sikeréről
A csütörtöki kormányinfó – ahol a Telex zsinórban sokadik alkalommal nem kérdezhetett – szintén megmutatta, hogy Vance látogatásának a hozadéka a kampányban nem lesz túl sok. Gulyás Gergely is olyan szavakkal érvelt, amelyektől vélhetően a Miniszterelnökséget vezető miniszter sem várja a választók mobilizálását: a látogatás bebizonyította, hogy Magyarországnak „a világ legerősebb országával, annak kormányával szövetségesi, baráti kapcsolata van,” mindez „rekord kereskedelmi volumenhez vezetett, az idei évben a tavalyi rekordot is meg fogjuk dönteni.” „Az amerikaiakkal fennálló jó viszony és barátság önmagában is cáfolja a felelőtlen és hazug propagandát”, mert Magyarország „megbízható és jó szövetséges.”
Trump húzóereje azonban kisebb, mint Orbán remélné, főként, miután a már említett békepárti imidzset maga az elnök dobta félre, részben talán sértődöttségében is, hogy nem kapta meg a béke Nobel-díjat.
Az is látszik, hogy bár Trump népszerűsége Magyarországon valamivel magasabb, mint Putyiné, nem széleskörű a tetszési indexe. Lényegében csak a fideszes választók többsége értékeli pozitívan, de ez a megítélés ott sem teljes, ráadásul semmiképp nem ível át a politikai árkokon – hívta fel rá a figyelmet Bíró-Nagy, aki megemlítette a Policy Solutions decemberi, jelenleg is érvényes felmérését.
Arra tehát eleve nem volt alkalmas az amerikai kapcsolat már jó ideje, hogy attól az ellenzéki szavazók bevonzását remélhesse a kormány. Bíró-Nagy szerint ezen nem változtatott a látogatás: „Látva ezt a két napot, hallva azt, amit Vance és Orbán a sajtótájékoztatón, az MTK stadionjában vagy az MCC-n mondott, nem látom, hogy az, aki eddig nem volt fideszes, ettől a választások előtt azzá válna.”
