Nem mindegy, melyik országban melyik ujjunkat merrefelé mutatjuk
Az emberi kommunikációnak fontos elemei a gesztusok, és ezekkel nagyon sokszor sértegetjük egymást. A felemelt középső ujjat már az ókori görögök is ismerték, de rengetegféleképp kifejezhetjük a...
Michael Jordan legendás kosárcipője, ami a Nike megmentője lett
1987-ben egy hajszál választotta el a kosarast attól, hogy otthagyja a Niket. Aztán jött egy tapasztalatlan tervező, és lerakta elé pontosan azt a cipőt, amire mindig is vágyott.
Miért van az állatoknak farkuk? És az embereknek miért nincs?
Pedig sokoldalú eszköz: egyensúlyozáshoz, önvédelemre, kommunikációban és párkeresésben is jól jöhet. Az őseinknek még volt, aztán eltűnt.
A varjúautomata, amellyel madarakat tanítottak meg arra, hogy dobják ki a cigicsikkeket
Jött egyszer egy kósza gondolat több ország startuposa fejében is, hogy mekkora ötlet lenne varjakat megtanítani arra, hogy összeszedjék az emberek után a cigicsikket. Megcsinálták, aztán kiderült,...
A film, amelyre elköltöttek 48 milliárdot, aztán sosem mutatták be
Egy moziőrült kínai ingatlanmilliárdos James Cameron akart lenni, és azt hitte, ezt pénzért meg tudja venni. Nem tudta.
Meglepő módon egy nőről nevezték el a legtöbb utcát Európában
Pedig a közterek döntő többsége egy gazdag vagy befolyásos fehér férfi nevét viseli.
Miért imádják annyira a rovarok az éjszakai fényeket?
Valósággal hipnotizálva, néha öngyilkos módon repülnek a lámpákra, gyertyafényre, a nyitott ablakra, ahol a lakásból kiszűrődik a fény. De miért jó ez nekik?
A szörny, aki választások idején erőszakolja meg Zanzibár lakóit
Popobawa kitalált lény különös háttérrel és funkcióval. Állítólagos megjelenései már emberéleteket is követeltek.
Ma is rengeteget köszönhetünk egy évtizedek óta halott rákos nő sejtjeinek
Henrietta Lacks sejtjeit a tudta nélkül szaporították, sejtvonala ma is alapvető fontosságú a gyógyászati kísérletekben. Családjának 25 év után szóltak a kutatásokról.
A középkori jobbágyok tényleg feleannyit dolgoztak volna, mint mi?
Van, aki szerint csak évi 150 napot dolgoztak, de ez túl szépnek tűnt, hogy igaz legyen. Egy történész segített utánajárni a válasznak, amihez azt is tisztázni kell, középkori értelemben egyáltalán...