Tavaly még nagy remények kötődtek pár üzem indulásához, de idén az elemzők már eleve nem várnak nagyon látványos felfutást jövőre az ipari termelésben és az exportban.

Trump és Hszi találkozója után úgy nézett ki, hogy fellélegezhetnek az európai járműgyártók, de a hét első felében újra beindult az üzengetés.

Körvonalazódik, hogy mit kezdene a Tisza a multicégekkel, az adókedvezmények visszavágása arra utal, hogy a párt nem feltétlenül törekedne újabb óriásberuházások hazánkba csábítására.

Már egy 2026-os igazi repülőrajt sem látszik elégnek ahhoz, hogy 2028-ra ez teljesüljön. Kivéve ha tovább folytatódik a forint erősödése, de az eredeti terv nem erről szólt.

Ezúttal is közös bankszámláról mehetett a tízszámjegyű utalás, a pénzt a több hektáron zajló beruházásra költhették.

Fontos cégeket szorított sarokba a kormány a szennyezési kvóták megadóztatásával, de most úgy néz ki, hogy közel 200 milliárd forintot kell majd visszafizetnie. Igaz, csak a választások után.

Lényegében monopolhelyzetbe kerülne Hernádi Zsolt cége a vasúti karbantartási piacon, ha megvalósul az elképzelés a MÁV kisebb, saját tulajdonú műhelyeinek eladásáról.

A ritkaföldfémekhez és egy kínai tulajdonú holland csipgyártó termékeihez való hozzáférés is álmatlan éjszakákat okoz a szektorban, miközben Kína már a jövőbeli zsarolási potenciálját építi.

Sok balatoni kereskedő és vendéglátós annyira rosszul élte meg a tavalyinál jóval gyengébb 2025-ös szezont, hogy elkezdtek dolgozni egy saját érdekszövetség létrehozásán.