Pottyondy Edina: Az idegméreg neve propaganda – szabad közterekért, tiszta közbeszédért tüntettek a Hősök terén

Tóth Árpád karmester közös levegővételre és éneklésre kérte a tüntetőket, majd néptánc kezdődött. A Loupe színészei a Hidegen fújnak a szelek című dalt énekelték a színpadon.

„Azzal, ha kiállsz a véleményed mellett, és politizálsz, tabukat döntesz. Nem lehet tabu, ha a közös jövőnkkel foglalkozunk. Építsünk együtt egy jobb és békésebb világot” – mondta a tüntetőknek Lovas Rozi. Horváth János Antal arra szólított fel mindenkit, hogy menjenek el szavazni, Molnár Áron pedig arra, hogy mindenki szólítsa fel az ismerőseit, hogy tegyék ugyanezt.

Az esemény végén a tüntetők a telefonjaikat a levegőbe tartva világítottak. Nagyon nagy ujjongás és taps fogadta Molnár Áron mondatát a tüntetés végéről. A színész kérte, hogy mindenki menjen haza, és ezt el is kezdte a tömeg. Gyorsan kezdett szétszéledni a tömeg a környező utcák felé.

Horváth János Antal színész a magyar társadalom helyzetéről beszélt, és egy ismert hasonlattal indított: sokan úgy tartják, hogy az ország olyan, mint a lassan fővő béka, amely nem veszi észre, hogy megfő. Szerinte ez azonban félrevezető kép, hiszen a béka kiugrik a fazékból – hacsak nem teszik rá a fedőt. „De mi ezt nem hagyjuk” – hangsúlyozta.

Elmondta, hogy mindenkinek máskor jön el a pillanat, amikor ráébred, hogy nem akar tovább bent maradni a „fazékban”. Szerinte az emberek képesek arra, hogy a falak között is megteremtsék a saját szabadságukat. Felidézte, hogy maga is dolgozott olyan helyen, ahol a politikai megfelelés uralta a mindennapokat, és a félelem tartotta keretek között az embereket. Egy idő után azonban világossá vált számára, hogy ez valójában egy börtön.

Horváth szerint, ha elegen és egyszerre mondják ki: „elég volt”, akkor át lehet törni a falakat, és valódi változást lehet elérni.

„Mit szeretnék ma a legjobban Magyarországon? Megbékélést. Amíg nincs megbékélés, addig nincs empátia. Amíg nincs empátia, addig marad a közöny” – mondta Lengyel Tamás, hozzátéve, hogy az uszítás lerombolta a közösségünket, megbetegített minket, és szétszakította a nemzetünket.

„Milyen nemzet az, aminek a tagjai nem bírnak egymásra nézni? Van-e annál lejjebb, amikor egyik honfitársunk a másik halálát kívánja politikai okokból? Mindez miért történik? Mert a rendszer, amelyben élünk, nemcsak ellopja a pénzünket, hanem fanatizál és egymás ellen fordít minket.”

Felszólított, hogy nézzék meg a közösségi médiában a közpénzen fizetett gyűlöletkampányokat, a plakátokat, a TV2 műsorát. „Önző érdekünk, hogy ezt ne hagyjuk tovább” – tette hozzá. „Felül kell emelkednünk a pártpolitikán, és meg kell látnunk a másikban az embert. A megbékélés első lépése, hogy megtisztítjuk utcáinkat és tereinket a hergelő, demagóg üzenetektől, hogy újra levegőt vehessünk.”

Azt is mondta, hogy biztonságos térré kell változtatni az országot, oda kell figyelni a mondatainkra, a szavainkra, mert a szó rombolhat, de gyógyíthat is. „Nekünk arra van szükségünk, hogy újra teljes nemzet legyünk.”

„Magyarország csak akkor lehet erős, ha nem ellenségekből, hanem társakból áll. Csak akkor lehet otthon, ha nem a félelem, hanem a szeretet lakja be. Elég volt az uszításból, elég volt a hergelésből, elég volt a gyűlöletkeltésből” – mondta. „Beszélgessünk, mosolyogjunk egymásra, és segítsünk egymáson. Békét, empátiát, új Magyarországot.”

Lengyel beszédét a tömeg nagy tapssal fogadta.

Molnár Áron beszédében arról beszélt, hogy frusztrálja a politika és a közbeszéd állapota, valamint a politikusok és propagandisták napi fenyegetései. Beszélt arról is, hogy szomorúsággal tölti el: a jobboldalon egyesek még annak is örülnének, ha meghalna.

Szerinte az öngyilkosságot elkövető hódmezővásárhelyi rendőrkapitány esete jól mutatja, hogy a hazug propaganda ölni képes, és sebeket okoz a társadalomban. Úgy vélte, a jelenlegi politikai rendszer nem tud kitörni ebből a spirálból, mert csak a megosztásban és a félelemkeltésben jártas, és így nevelte saját választóit. A legfontosabb kérdés szerinte az, hogy maradjon-e ez a rendszer – amire a tömeg egyértelműen „nem”-mel felelt.

Molnár elmondta, hogy azért nincs új színházi bemutatója, mert a közéleti ügyekkel kell foglalkoznia, és dühíti, hogy színházi társulatként most egy tüntetésen kell helytállnia. Ugyanakkor arra buzdította a jelenlévőket, hogy közösen hozzanak létre egy okos, cselekvő társadalmat. Fontosnak nevezte, hogy merjük kimondani, ha fáradtak, kimerültek vagy félünk – mert ettől nem gyengülünk, hanem épp közösen erősödünk meg.

„Én színész vagyok, és keresztény vallását gyakorló, kétgyerekes családanya is vagyok” – mondta Lovas Rozi, a Loupe Színházi Társulás egyik alapítója. „Itt vagyok, mert félek, szorongok, és felemészt az az igazságtalanság, ahogy a fejem fölött zajló hazug csatározások szétszakítják a családomat, a hazámat.”

„Nem létező, a mesterséges intelligencia által generált emberek beszélnek hozzánk a képernyőkről, néznek le ránk a plakátokról, és szajkóznak egymás ellen uszító hazugságokat, rombolják a kultúránkat. Belemásznak az agyunkba, a lelkünkbe, az életünkbe” – tette hozzá.

Azt mondta, hogy ez a társadalom, amiben most élünk, gyűlöletre hergel minket és bántalmaz, és felelősségünk van abban, hogy megállítsuk ezt a jelenséget. „Hiszek abban, hogy a szavainkban, az érzékenységünknek, a kiállásunknak ereje van.” Ezután Ferenc pápát idézte.

„Ahogy telnek-múlnak a napok egyre sötétebbnek látom ezt az egészet” – mondta Lovas Rozi színésznő a Telexnek az ellehetetlenítési törvényjavaslatról, elmondása szerint nagyon komoly mélységeket járt meg emiatt az elmúlt napokban. Horváth János Antal író-rendező, a Loupe Színházi Társulás tagja szerint a törvény egy vörös vonal, ami a független sajtó mellett a független színházra is komoly veszélyt jelenthet.

Horváth János Antal hozzátette, bármennyire is azon dolgozik a hatalom, hogy a vidéket kulturálisan ellehetetlenítse, próbálnak ellene menni ennek a folyamatnak és igyekeznek minél többet vidéken játszani.

„Az mindig visszaránt a valóságba, hogy mennyibe kerül egy ytong tégla” – mondta Horváth János Antal azzal kapcsolatban, ilyen siker és nyomás mellett hogyan tudnak a földön maradni. „A beszélgetés rettenetesen fontos dolog, pont most, amikor a hatalom próbálja ránk erőltetni hogy ne beszélgessünk, maradjunk csendben, ne forduljunk a másikhoz” – fogalmazott a rendező.

Pottyondy Edinát hatalmas tapssal és ujjongással fogadta a tömeg, amikor a színpadra lépett. Beszédében éles hangon bírálta a kormányzati propagandát, amelyet idegméreghez hasonlított, mondván: a rendszer szándékosan mérgezi az országot, hogy teljes kontroll alatt tarthassa az embereket.

Szerinte a propaganda különböző formákban jelenik meg: van, amelyik nyíltan támad, mint például a Megafon, a Pesti Srácok, vagy az Origo, van, amelyik szórakoztató köntösben kábít mint a TV2, és olyan is, amely észrevétlenül épül be, mint az Index. A végeredmény szerinte minden esetben ugyanaz: dühös, megosztott emberek, akik gyűlölnek bárkit, akire a kormány rámutat.

Amikor Pottyondy a Megafont, a Pesti Srácokat és az Origót említette, a tömeg hangos fújolással reagált. Hasonló történt akkor is, amikor felsorolta azokat a közéleti szereplőket, akiket a kormánypárti média koholt vádakkal próbált lejáratni: ekkor a tüntetők kórusban skandálták, hogy „mocskos Fidesz”.

Szerinte a propaganda nemcsak a kormány támogatóit, hanem az ellenzéket is befolyásolja, hiszen lehetetlen teljesen kizárni a mindennapi életből. Felidézte, hogy a karaktergyilkosságok során politikusokat, közéleti szereplőket és civileket is vádoltak hamisan, itt Juhász Péter, Vona Gábor és Jámbor Andrást említette példaként. Emellett emlékeztetett a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány öngyilkosságára, aki egy róla szóló cikk után vetett véget az életének.

Pottyondy szerint a rendszerben mindent el lehet követni büntetlenül, amíg valaki lojális, de aki kilép, azonnal célponttá válik. Emellett bírálta a kormányzás eredményeit is: szerinte 15 év Fidesz után Magyarország Európa szegényházává vált, a kormány pedig nem mutat valódi szándékot a szegénység és az infláció kezelésére, ehelyett nemzeti trikolór mögé bújva gyárt démonokat, hogy megküzdjenek velük.

Hangsúlyozta: „nem a hergeléstől lesz sikeres Magyarország”. Véleménye szerint nem az olcsó indulatkeltés, hanem a működő intézmények – a rendőrség és a bíróság – biztosítják egy ország sikerét.

Beszédét azzal zárta, hogy szolidaritásra szólította fel a hallgatóságot a karaktergyilkosságok áldozataival, és arra biztatta a tömeget: háromig számolva, akár kommentelés közben is, őrizzék meg higgadtságukat, jövő tavasszal pedig küldjék el a kormányt. „Ruszkik, haza!” – zárta beszédét.

„Balliberális aktivisták – akik magukat influenszernek, színésznek stb. nevezik – ma tüntetést rendeznek a gyűlölet – értsd a kormány – ellen” – írta Facebook-posztjában Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Szerinte a szervezők politikai munkát végeznek, mert a Magyar Pétert Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz hasonlító két tojásos plakátkampány volt az a pont, amikor eldöntötték, hogy bele kell állniuk ebbe az ügybe. „A mai tüntetés színpadán az itthoni feketeöves gyűlöletkeltők közül több is randevút ad egymásnak” – írta.

„Dehogy fontos nektek a levegő meg a közbeszéd állapota. Politikai munkát végeztek. Hiszen mi is a tüntetés eredeti oka? Az, hogy nem tetszett nektek a két tojás plakát, amely bemutatta, hogy Zelenszkij és Magyar Péter egyforma. Pedig ezt a vak is látja. Az ukrán komédiás meg a magyar ripacs olyan, mint két tojás. Az egyik már tönkretette az országát, a másik erre készül, és ezzel le is bukott. Tisza-adó, rémlik? Mint két tojás. A plakátok ezt bemutatták, és ez kiverte a biztosítékot a balliberális oldalon. Még a végén kiderül a Petiről az igazság. Na, azt nem lehet” – tette hozzá.

Ebben a kis országban nem engedhetjük meg magunknak, hogy egymást gyűlöljék az emberek, mondta Halász Judit színész egy videóüzenetben. A helyzetről a Rómeó és Júlia jutott az eszébe, két család gyűlöletének a története, ami tragédiával végződött.

„Esterházy Péter akkor azt mondta, hogy így szól az írás: szeresd felebarátod, mint te magad. Ez nehéz kérés. De a gyűlölet gyűlöletet szül. Én csak azt kérném mindannyiótoktól, hogy tanítsuk meg gyermekeinknek a szeretet dalát” – mondta, és felszólított mindenkit, hogy tegyünk a gyűlölet ellen.

Júliusban Magyarország utcai plakáthelyeit, illetve az internetet is ellepték a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Magyar Pétert támadó hirdetései. Magyar Péter korábban azt írta, egy nap alatt 100 millió forintot költöttek kormányközeli körök a lejárató kampányra. Mivel az óriásplakátokért kifizetett összeg nem publikus, ezt nem tudjuk ellenőrizni, de a Facebookon illetve YouTube-on zajló kampány költségeit igen, a Google, illetve a Meta hirdetési adattára alapján.

Ebből pedig az látszik, hogy az elmúlt hetekben bő 40-40 millió forintot költött a két platformon az Ellenállás Mozgalom Non-Profit Kft. ezekre a hirdetésekre.

A Google Ad Transparency Center adatai szerint a szervezet ezzel legalább 30 napig a legtöbb pénzt költő politikai hirdetője volt az egész EU-ban. Az európai top 10 felét magyar szereplők teszik ki egyébként, ott van még a legnagyobb hirdetők között a Fidesz, a Mediaworks, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, és a Szuverenitásvédelmi Hivatal is. Ekkor messze Magyarország volt a politikai YouTube-hirdetésre legtöbbet költő ország az EU-ban.

Az elmúlt napokban megjelentek a Fidesz által Tisza-adónak nevezett feltételezett adócsomag elleni plakátok az utcákon, amiket a megafonos Apáti Bence cége, a Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM) készített. A plakátokon az látszik, hogy a Tiszának tulajdonított, azóta Magyar Péter által cáfolt adócsomaggal mennyit veszítenének fiktív emberek.

A NEM-ről nagyjából annyit érdemes tudni, hogy Apáti Bence projektje, Orbán Viktor személyesen is támogatja, Orbán Balázs szerint nem egyeztetnek a kormánnyal, ennek ellenére eddig üzembiztosan mindig mindenben pontosan ugyanazt mondták és hirdették, mint a Fidesz.

Két tüntető kitett egy, a gyerekvédelem helyzetét kritizáló transzparenst a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz közeli lámpaoszlopra. A székházat egyébként nagy erőkkel védik a rendőrök, háromnegyed hétkor tizenketten voltak a Lendvay utca elején.

Felolvasták a Hintalovon Alapítvány alternatív üzeneteit a gyűlöletkeltő plakátok helyett. A teljesség igénye nélkül:

• a gyerekek védelme közös felelősségünk;
• a bántalmazás megelőzhető;
• a dongó kicsit ijesztő, emellett beporozza a virágokat, és nagyon barátságos, olyan, mint egy repülő panda – vedd észre mások értékeit;
• a kék szarka rettentően hangos, emellett megosztja az élelmét a társaival – vedd észre mások értékeit;
• teljesen rendben van, ha a suliban segítséget kérsz, rossz napod van, nem értesz valamit, hibázol, kérdezel, nem sikerül elsőre;
• nem baj, ha hibázol, holnap újra megpróbálhatod;
• tippek, hogy mit tegyen a szülő, ha a gyerek saját magát szidja;
• a szülőség tanulható;
• 28 pozitív mondat, amit a gyerekednek mondhatsz.

A felolvasás alatt Farkas Izsák zenélt.

„Most szerintem nagyon nehéz lehet fideszesnek lenni, 2025-ben repedezik a rendszer, és egyre nevetségesebbnek látszik az, ami eddig félelmetesnek és hatalmasnak tűnt” – mondta korábban a Telexnek Sodró Eliza színésznő, a Lopue Színházi Társulás tagja a Fidesz politikájáról.

Hozzátette, hogy neki nincsen közéleti viszketegsége, de az ismertségét arra is szeretné felhasználni, hogy jó ügyek mellé álljon, mint amikor felszólalt például a Magyar Orvosi Kamara tüntetésén.

„Mit mondasz egy gyereknek reggelente, útban az iskoláig, amikor plakátok kísérnek benneteket az út mentén, és ő erről kérdez, mert gyerek?” – kérdezte Tapasztó Orsolya a színpadon. Azt is mondta, hogy a szavaknak súlya van, nem csak politikai, hanem lelki, politikai, társadalmi következményekkel járnak.

„Amikor a hatalom gyűlöletet sugároz, az a gyerekek szívéhez ér el” – mondta. Hozzátette, hogy ha a gyerekek ilyen plakátokkal találkoznak, úgy érzik, hogy félniük kell az olyanoktól, akik nem olyanok, mint ők.

A gyerekvédelemben élő, a kórházakban maradt és a bántalmazó családban élő gyerekek tényleg félhetnek, mert a gyerekvédelemre ma Magyarországon kitehetjük a megtelt táblát, ahogy a nevelőszülői hálózatra is, mondta.

„Pontosan 583 napja nem oldódott meg semmi, sőt, minden rosszabb lett” – utalt a legutóbbi gyerekvédelmi tüntetésre, ahol szintén felszólalt.

Aki azért maradt, hogy gyerekeket bántalmazzon és kizsákmányoljon, annak pontosan azt kívánta, amit ők is adnak a legvédtelenebbeknek. „Legalább is addig, amíg el nem jön az elszámoltatásuk, mert el fog jönni” – tette hozzá. „A kegyelmi ügy csak a jéghegy csúcsa volt, valójában sok hasonló ügy zajlik ezekben a percekben is, csak nem tudunk róluk, mert a megfélemlítés akkora, hogy senki nem mer beszélni. Szőlő utca!” – mondta.

A gyűlöletkultúra építésére jutnak milliárdok a gyerekek biztonsága helyett, mert utóbbinak nincs azonnali politikai haszna, mondta, hozzátéve, hogy a mentális egészségünk, a gyerekeink jövője, a társadalom immunrendszere a tét, a válaszunk erre pedig nem lehet a hallgatás.

„Nem mérjük fel a szavaink súlyát, és nem tudhatjuk, hogy a másiknak mi lesz az utolsó csepp abban, amit már alig bír el. A gyűlölet megmérgezi a társadalom egészét, szétzilál családokat, barátokat, és lassan észrevétlenül megtanít minket arra, hogy féljünk egymástól. Képzeljetek el egy országot, ahol a véleménykülönbség nem fenyegetés, hanem a fejlődés kulcsa” – mondta. „Lehet válasz a nyitottság, a kritikus gondolkodás, a perspektívaváltás, mások tapasztalatainak a megértése, és mindeközben nem kell ugyanazt gondolnunk, és utálnunk sem kell egymást azért, mert nem értünk mindenben egyet.”

Azt is mondta, hogy képzeljenek el egy országot, ahol egy politikai hatalom nem fegyverként használja a véleménykülönbségeket. „Ez az ország nem utópia, bármennyire elhitették ezt velünk. Ez az ország Magyarország is lehet. De csak akkor, ha mi, állampolgárok nemet mondunk arra a gyűlöletre, ami most ömlik ránk.”

Felszólította a tüntetőket, hogy ne hagyják, hogy a gyűlölet legyen a normalitás, és ne maradjanak csendben.

Nagyon sűrűn állt a tömeg a Dózsa György út Andrássy út felőli oldalán, amikor jött egy mentőautó. A tüntetők gyorsan reagáltak, készségesen elengedték.

A 20 éves magyar uniós tagság több mint felében a kormány sorozatban tolta az emberek arcába: Brüsszel egyenlő a gonosz Sorossal, mindig készül valamire amiről üzenni kell, meg kell állítani vagy épp fel kell világosítani az embereket. Mindezt kék plakátokon, jobbára állami pénzből.

Bár közvetlenül Brüsszelnek csak 2016-ban kezdett el üzengetni a kormány plakátokon, korábban is odaszúrtak már. Az EU bevándorlás politikájáról 2015-ben indítottak nemzeti konzultációt, ekkor árasztottak el az utcákat a „Ha Magyarországra jössz…” feliratú kék plakátok. A totális fordulatot a Brüsszel, illetve az EU elleni hangolásban a 2016-os, bevándorlással kapcsolatos népszavazás jelentette: „Üzenjük Brüsszelnek, hogy ők is megértsék”. A Rogán által vezetett propagandaminisztériumnak be is jött ez az üzenetet, 2017-ben már nem üzentek Brüsszelnek, hanem egyenesen meg akarták állítani: „Állítsuk meg Brüsszelt”.

Aztán jött egy újabb nemzeti konzultáció, mert 2017-re kettő is jutott: ebben a Soros-tervről kérdezték az embereket. Itt a kék plakátos kísérő kampányban nem közvetlenül szerepelt az EU, de a kérdésekben ott volt Brüsszel, mint ami Sorossal kéz a kézben szeretné elérni, hogy „egymillió bevándorlót telepítsenek az EU-ba”. Soros György és az Európai Unió összekapcsolása ezek után sem tűnt el a Fidesz, illetve a kormány kommunikációjából, sőt egyre erősebb szerepet töltött be abban. 2019 februárjában, nem sokkal az akkori EP-választások előtt Soros és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnökének arcával árasztották el az utcákat. „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” állt Juncker és a válla mögött mosolygó Soros György mellett.

A kormány brüsszelező plakátjairól ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Farkas Izsák zenei aláfestésével a szervezők felolvastak olyan plakátötleteket, amiket a résztvevők és nézők szívesebben látnának a gyűlöletkeltő plakátok helyett. Ezek között ott volt az, hogy

• plakátok, amelyek biztatnak, szeretetre ösztönöznek;
• plakátok, amelyek adományozási helyeket hirdetnek idősöknek, gyerekeknek, kórházaknak;
• politikától mentes, humoros, művészeti értékű plakátok;
• olyan plakátok, amelyeket iskolások írnak az életről, boldogságról, mit kellene másképp csinálniuk a felnőtteknek;
• tájékoztató és edukatív célú plakátok; plakátok, amelyek érzékenyítenek például hajléktalanság, családon belüli erőszak témában;
• az egészségügyi szűrések fontosságát hangsúlyozó plakátok;
• kevésbé ismert magyar látnivalók bemutatása;
• közérdekű plakátok, amik bemutatják az olyan rendszerek használatát, mint az EESZT vagy a DÁP;
• plakátok, amelyek a magyar sport sikereit mutatják be.

A Hősök terén beszédét Rainer-Micsinyei Nóra, aki élesen bírálta a kormány nemzeti konzultációs kampányait, amelyeket szerinte manipulatív, értelmetlen eszközként használnak. „Az elmúlt időszakban a mi pénzünkből költöttek manipulációra épülő, értelmetlen nemzeti konzultációra. Tízmilliárdok mentek el az adófizetők pénzéből a kapcsolataink szennyezésére – egy olyan országban, ahol kisiklik a vonat, és a betegeknek maguknak kell vinniük a vécépapírt is” – fogalmazott.

A színésznő szerint, ha a kormány ennyire ragaszkodik a konzultációkhoz, akkor valóban fontos kérdéseket kellene feltenni az állampolgároknak. Adott is pár tippet:

• Támogatja-e ön, hogy olyan köztársasági elnök legyen, aki egyedül is meg tud írni egy Facebook-posztot?
• Egyetért-e azzal, hogy a kormány milliárdokat költ luxuskiadásokra, miközben milliók élnek a létminimum alatt?
• Elfogadható-e, hogy magát gyermekvédőnek nevező kormány rendszerszintű visszaéléseket tussoljon el?
• Egyetért-e azzal, hogy a miniszterelnök kedvenc rappere a nők bántalmazására buzdít, miközben az állam nem nyújt védelmet a családon belüli erőszak áldozatainak?
• Szeretne-e olyan országban élni, ahol a politikusok nem az emberek egymás ellen fordításából élnek?

Beszéde végén arra biztatta a jelenlévőket, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni, és a 2026-os választásokon mindenképpen menjenek el szavazni. „Bátorak legyetek, menjetek el szavazni 2026-ban” – zárta beszédét a színésznő.

A színpadon színészek, többek között Rainer-Micsinyei Nóra, Váradi Gergely, Gryllus Dorka szavalta el József Attila Levegőt! című versét, majd Bródy János adta elő a Marianna-árok című dalát.

Egy BKK-s dolgozó azt mondta a helyszínen, hogy már az Andrássy út is le van zárva teljes szélességében, a Bajza utca és a Dózsa György út között. Bár az út ezen szakaszán még egyelőre nincsenek sokan, de a tömeg folyamatosan nő.

Nemrég másfél órás interjút készítettünk a Most jövök című sorozatunkban Lengyel Tamás színésszel, a Loupe Színházi Társulás színészével. Lengyel nyilvánosan is sokszor fogalmaz meg kritikát a kormányzattal szemben, azonban ez nem volt mindig így.

Elmondása szerint közéleti szempontból 2020-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetem elfoglalásakor volt az ébredése. „Akkor történt valami, ami megérintett, ami után átláttam a szitán. Minden onnan datálódik. Akkor kezdtük el csinálni a Magyarország Kedvenc Műsorát, akkor lettek kritikusabb megszólalásaim is.”

A CEU elüldözése idején, 2017-ben már kint volt tüntetéseken, de akkor még napszemüvegben és gallért felhajtva, hogy ne ismerjék fel. „Felszállt a köd, mélyebbre mentek azok a dolgok, amik történtek” – fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy mi történt vele az SZFE kormányzati bedarálása után.

Azt mondta: a közéleti megnyilvánulásainak 2020 óta is megvan az evolúciója, ma már tüntetésen szólal fel, Orbán Viktor Facebook-oldalán kommentel, Szijjártó Péter nyilatkozatára készít válaszvideót.

„Az a gondolatom, hogy az, hogy milyen országban élünk, rajtam is múlik. És rajtam egy kicsit jobban múlik, mint azon, aki a közértben dolgozik, mert nekem nagyobb az elérésem, rám több ember figyel. De közben a kormányzat kommunikációja is sokkal direktebb lett, és erre direktebbül válaszol az ember.”

„Most én szólítom meg Orbán Viktort és Szijjártó Pétert. Ilyen vagyok én, lassan jutok el a megértéshez. 48 éves koromra jutottam el oda, hogy a politikusok nem saját magukért, hanem értünk vannak, és miután én választom meg őket, jogom van megszólítani őket, jogom van kritikával élni és üzeneteket eljuttatni feléjük.”

Az interjú legerősebb részleteiről itt olvashat, a teljes beszélgetést pedig itt nézheti meg:

A kék kormányzati plakátok nyolc évvel ezelőtti megálmodása óta összesen több mint 257 milliárd forintot költött ilyen kommunikációs kampányokra Rogán Antal minisztériuma.

A legnagyobb értékű közbeszerzések közel 12 milliárd forint összértékűek voltak. Ilyet írtak ki például 2020 májusában a Covid-időszakban és 2022 februárjában, az országgyűlési választások előtt is. Akadt azonban mindössze 140 milliós tender is.

A 257 milliárdos teljes költés nagy része egy olyan cégcsoporthoz vándorolt, amely a piaci szereplők és az ágazati adatok alapján is masszívan túlárazva dolgozik. Ezért vélekednek többen úgy, hogy az ilyen kommunikációs kiadások is hozzájárulhattak nemrég Rogán Antal amerikai szankcionálásához.

A Kontroll és a Partizán élőjében is a legtöbb megkérdezett arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciával generált politikai hirdetések dühítik őket a legjobban. Az egyik nyilatkozó elmondta, mindig feszült lesz, amikor meglátja, hogy az MI-generált Magyar Péter „tortát zabál”.

Több rendőrautó is áll a Dózsa György úton, kettő a Szerb Nagykövetség előtt. Az egyik tüntetést lebonyolító önkéntes azt mondta, ha annyira megnő a tömeg, le is fogják zárni az utat teljes szélességében. Hatkor aztán Lengyel Tamás a színpadon be is jelentette, hogy a tüntetőké a Dózsa György út, egyedül az Andrássy útra jobbra kanyarodó sávot kell szabadon hagyni.

Molnár Áron színész a Kontrollnak azt mondta: jelenleg három céljuk van.

• Az egyik az, hogy a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal indítanak egy kampányt azért, hogy az ő plakátjaik jelenjenek meg a gyűlöletkeltő kampányok helyett,
• a másik, hogy 2026-ban mindenkinek el kell menni szavazni,
• a harmadik pedig az, hogy 2026-ban azoknak, akik elmennek szavazni, meg kell győzniük valakit a környezetükben, aki apolitikus, hogy menjen el szavazni.

Azt mondta, hogy ez lesz Magyarország történetében a legeslegfontosabb szavazás, mert kiderül, hogy megyünk-e tovább az orosz úton, vagy képesek vagyunk-e demokráciában élni.

Negyed órával a bejelentés kezdete előtt hirtelen elkezdett nőni a tömeg. Ugyan még nem álltak nagyon sűrűn az emberek, de a tér felét már biztosan elfoglalták. És közben folyamatosan, nagy turnusokban érkeztek az emberek a környező utcákból. Különösen az Andrássy út felől, a földalatti megállójából jöttek át sokan a zebrán a Hősök terére.

Augusztusban népszavazási kezdeményezést adott be Lengyel Tamásék színházi társulata, miután a „Levegőt! Szabad Közbeszédet, Szabad Köztereket és Életteret!” címmel, amit Orbán Viktornak és Rogán Antalnak címzett petíciójukat több mint 230 ezer ember írta alá.

A kezdeményezés szövegét Horváth János Antal olvasta fel egy videóban, így hangzik: „Egyetért-e ön azzal, hogy az országgyűlés törvényben tiltsa meg a félrevezetésre, félelemkeltésre, indulatkeltésre, vagy gyűlöletkeltésre alkalmas, közpénzből finanszírozott hirdetések megjelenítését?”

A petíció célja a szabad közbeszéd, a szabad közterek és a szabad élettér megteremtése, aminek az is része, hogy megtisztítsák az utcákat, buszmegállókat és az online tereket a politikai plakátoktól, illetve a hergelő, manipulatív üzenetektől, „amelyek nemcsak a közbeszédet silányítják el, hanem családokat választanak szét és barátságokat tesznek tönkre”.

Követeléseik közt szerepel a közterek és a közösségi média megszabadítása a politikai indulatkeltéstől és félrevezetéstől. Továbbá véget vetnének a közpénzből finanszírozott gyűlöletkampányoknak, és arra kérik a hatalmat, hogy tegyék lehetővé „a valódi, szabad, értékalapú közbeszédet és párbeszédet”.

Lovas Rozi januárban Fábián Tamás Most jövök című műsorának a vendége volt, májusban pedig férjével, Horváth János Antallal jártak a Telex stúdiójában.

Az asztalostervező Peti (36) és a multinál dolgozó Barbi (37) úgy érzik, minél többen jönnek ki, annál jobban tudják megmutatni, érezni, hogy lehet elérni változást az országban. Azt mondták, az influenszertüntetésen érezték először, hogy van értelme a tüntetéseknek, azóta viszont rendszeresen mennek ilyen eseményekre. „Okkal mondják a magyarra, hogy birka nép, de most végre elkezdtünk megmozdulni” – mondta Barbi, aki szerint a Pride is jó példa volt erre, ahol egyébként ő és Peti is kint voltak.

A közbeszéd minősége, színvonala miatti felháborodás fokozatosan alakult ki bennük. Mindenesetre az tetszik nekik, hogy mára a közbeszéd tisztaságáért szerveztek tüntetést, mert nagyon fontosnak érzik. Mindketten követik a közösségi médiában a Loupe társulatot, Barbi pár hónapja előadáson is volt.

A tüntetés kezdete előtt fél órával már azért duzzadt a tömeg, de a tér mintegy harmadát foglalták csak el a gyülekező emberek. A színpadon ekkor már nem népzene, hanem nu metal szólt, a Bodies című szám a Drowning Pooltól.

„Hiába szokta meg a szemünk az elmúlt 15 évben, ezek a plakátok meghatározzák, hogyan érezzük magunkat az országban, és hatnak a közbeszédre is, hogy mit engednek meg a politikusok egymással és a civilekkel szemben” – mondta Rainer-Micsinyei Nóra színész, humorista, a Loupe Színházi Társulás vasárnapi tüntetésének egyik szervezője és szónoka korábban arról, hogy miért szerveznek tüntetést a szabad közterekért és a tiszta közbeszédért a Hősök terén.

„Szeretnénk egy kollektív élményt adni. Közéletileg egy nagyon nehéz időszak jön, az egész társadalomban van egy általános szorongás, amit lehet oldani azzal, ha megtapasztaljuk, hogy nem vagyunk egyedül. Ez segíthet, hogy a következő időszakot ép ésszel túl lehessen élni” – mondta a tüntetés céljáról Horváth János Antal rendező, író, a Loupe Színházi Társulás egyik alapítója, művészeti vezetője.

A rendező arról is beszélt, hogy a Magyar Pétert Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz hasonlító két tojásos plakátkampány volt az a pont, amikor eldöntötték, hogy bele kell állniuk ebbe az ügybe. Személyesen is megérintette őket, hogy a gyerekeiknek kellett elmagyarázniuk a plakátokat, amiket a megafonos Apáti Bence vezette Nemzeti Ellenállás Mozgalom terjesztett.

„Az volt a gyújtópont, hogy rengeteg pénzt elköltöttek erre az infantilizmusra, és hogy ennyire hülyének nézik az embereket. Az a kampány mindent mindennel összemosott. Azt gondoltuk, ez már egy olyan mélysége a közbeszédnek és a közterek felhasználásának, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.”